27 C
Cegléd
2024. július 16. kedd
spot_img

A véres csütörtök ceglédi áldozatai

*

Azon a napon már komoly harcok dúltak az Illatos úton, ahol a szovjet rohamlövegekre tüzet nyitottak a felkelők. De összecsapások voltak a Jászai Mari téren is, ahol szovjet és esztergomi erők többször összecsaptak a felkelőkkel, továbbá a Déli vasúti összekötő hídnál, a Corvin köznél, a Tompa utcában, az Üllői út külső és belső szakaszán. Ezenkívül a 18. kerületi pártbizottságnál, Soroksáron, Csepelen és Újpesten a rendőrség épületénél. A tömegek tényleg mozgásba lendültek. Több ezren tüntettek Budán a Zalka Máté laktanya előtt, a Deák téren a BM épülete előtt, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték, és a Jugoszláv Nagykövetség előtt. 

Maléter Pál ezredes parancsot kapott, hogy 5 harckocsival és 100 tiszti iskolással foglalja el a Kilián laktanyát, és számolja fel a Corvin közi, Tompa, Tűzoltó és Práter utcai felkelők ellenállását. Maléter ezredest a növendékek cserbenhagyták, és bár segítségükre siettek a szovjetek, a Tűzoltó utcai csoport visszaverte őket. Maléter ezredes mindössze két tankkal ért a Kilián laktanyához, egyik a kapuba szorult, majd ezt rövid tűzharc követte a Corvin köziekkel. A parancsnok közben értesült, hogy tűzszünet lépett életbe, ezért ők is kitűzték a címer nélküli nemzeti zászlót, amit azután ígyis-úgyis magyaráztak a kései szó-forradalmárok és igazságosztogatók. Maléter délután a Corvin közi felkelőkkel tűzszünetet kötött, ami október 28-ig elég ingatagnak bizonyult.
Visszatérve ama csütörtökre, délelőtt 10 órára a Parlament elé tüntetést szerveztek – a békés politikai megmozdulás véres, barbár mészárlásba torkollott. A szemtanúk így idézték fel az eseményeket: Reggel fél 8 tájban a pesti rakparton déli irányból számos szovjet páncélos haladt a Parlament felé, és elfoglalták állásaikat. Fél 10-10 óra körül odaértek a tüntetők az Astoriánál hozzájuk csatlakozó két szovjet tankkal és két páncélkocsival. Mint a beszámolók megerősítették, baráti volt a tömeg és a szovjet katonák kapcsolata. A tüntetők küldöttséget szerettek volna küldeni a Parlamentbe, ahonnan kijött egy asszony, odament az egyik tankhoz és mondott valamit. 

Ekkor, mint derült égből a villámcsapás a Földművelésügyi Minisztérium padlás- és tetőteréből lőni kezdték a fegyvertelen tömeget. A szovjet tankok tetői becsapódtak, és a csövek az épületre és a tüntetők felé fordultak. A Kossuth tér két oldalán lévő épület tetejéről is lőtték a téren összegyűlteket. De kik? 

Az Akadémia és Nádor utca felől egy-egy szovjet páncélos érkezett, az egyik a házasságkötő terem előtt megállt, és géppuskával lőtte a tömeget, majd megfordult és elment. Eszméletlen menekülés kezdődött, halottak, sebesültek hevertek mindenütt. A menekülőket nem akarták beengedni a minisztériumba, mert megtiltották a tisztviselőknek. A menekülőkre is lőttek, legalább száz halott maradt a téren, a sebesültek száma jóval meghaladta a kétszázat.

A sérülteket teherautókon, autóbuszokon vitték a rendelőkbe, segélyhelyekre, legtöbbjüket a Koltói Anna kórházba, és közülük sokan voltak, akiket már nem tudtak megmenteni. A halottakat később katonák szedték össze, és a Parlament Duna parti oldalán a fal mellett oszlopsorokban egymásra rakták a tetemeket, majd késő délután teherautókkal folyamatosan szállították el a sortűz áldozatait. A Kerepesi úti temetőben a halottakat időrendben a nagy ravatalozó és a krematórium körül tették le. A jelenlévők felfokozott idegállapota bizonyosan túlzó becslésekhez vezetett, de ezért nem is célszerű további idézeteket kiragadni és számháborúzni. Ami kérdés és a lényeg: kik lőttek az FM és a környező épületek tetejéről? 

A tüntetők között volt Barber Noel angol újságíró, a Daily Mail tudósítója, aki a téren filmfelvételt készített. Ezek a filmkockák bizonyíték erejűek. Azt bizonyítják a kockák, hogy az FM tetejéről lőttek, 8 sorozatfegyver pergőtüzét rögzítette a filmanyag. A sortüzet leadók az FM hátsó kijáratán át a mai Honvéd utcán futottak el a Szabadság tér felé, ahol IFA teherautók várták őket, amin elhajtottak. A 8. orosházi határőrkerület parancsnokságának jelentésében szerepelt, hogy a 24-én Orosházáról felrendelt csoport a Kossuth téren Sz. ávós alezredes vezetésével részt vett a bevetésen, és „rajával tüzet nyitott az ellenforradalmárokat támogató harckocsikra.” Az alezredest távozásakor az Akadémia utcában elfogták, a lincselést azonban ismeretlen személyek révén megúszta. Ma az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a hatalom emberei értesülve szerdán a következő napi tüntetésről, már elfoglalták a helyüket. És várták a tömeget: csapdát állítottak nekik.
Az október 25-i PB-ülés közben történt a Kossuth téri sortűz. A mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt ott a tárgyaláson és a Parlamentből kijött asszony jelnek számított-e. Egy szemtanú így vall: „Mi, ott, akik a tett színhelyétől alig pár száz méterre voltunk, hallottuk a sorozatlövéseket. – Ennyi”.

A biztos tudásunkhoz talán további 60 év szükséges, de akkor sem biztos, hogy minden pont kitisztul. A barbár vérengzés azonban vitathatatlan, meg az is, hogy még mindig vannak nem azonosított áldozatok, köztük az a két ceglédi jeggyel elhalt áldozat is. 1990-ben vállalt feladatom még nem teljesítettem, amit gimnáziumi osztályfőnököm is rám hagyott, aki papként látta el a haldoklókat. Így azt mondhatom, mint amikor a forradalom letörésekor a Dunapentelei Rákóczi Rádió bemondója üvöltött a mikrofonba: Segítsetek, segítsetek, segítsetek! – én sem kérek mást: segítsetek…

ESDÉ

 

1. kép És megjelentek a tankok

2. kép A pergőtűz után holtak hevertek (’56-os Archívum)

3. kép Ilyen jegyek kerültek elő a zsebükből

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...