Ki vehet igénybe adókedvezményt?
Jogosultak lesznek erre azok, akiknek a csapadékvíz (esővíz) elvezetése a lakáshoz tartozó saját területen történik, vagy a közterületi nyílt vízelvezető árokba zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt kerül kivezetésre.
Itt kaptam fel először a „vizet (esővizet)”: ugyanis az adókedvezmény az adóalanyok számára szerintem szinte betarthatatlan és nem igazságos.
Először önkormányzati képviselőkkel beszélgetve arra a következtetésre jutottam, hogy az olyan ingatlan tulajdonosokat büntetik, akik az esővizet úgy vezetik ki a házuk tetejéről, hogy a vízszintes esővíz csatornából kifolyó vizet, direkt kiköpővel egyből az utcára engedik. De nem ez történt. Most már büntetik adóval azt is, aki nem az előírásnak megfelelően vezetik el az esővizet, vagyis sem a terepen, sem az építményben, sem pedig a szomszédos ingatlanban nem tesz kárt, nem mossa alá a földet, erózió nem következik be a talajba és a rendeltetésszerű használatot se gátolja.
Azt is kimondja az új jogszabály, hogy a csapadékvizet (esővizet)zárt rendszerben, a járda alatt, csövön kell kivezetni az árokba és csak akkor lehet 20%-os adókedvezményt kérni. Ha ezt mind betartják az ingatlantulajdonosok, akkor is 5%-os emelésben részesülnek.
Mit kell tennem,hogy a 20%-os adókedvezményt igénybe vehessem?
A legegyszerűbb megoldás, ha a lefolyó esővíz csatornát befordítom a saját telkemre – de azért ehhez is bádogos szakembert kell hívnom – és a telkemen folyhat az esővíz, amerre akar.
És mi van akkor, ha úgy döntök, hogy leszerelem a házamról az esővíz csatornát és csak úgy szabadon folyik az esővíz az utcára, akkor már nem kell magasabb kommunális adót fizetnem?
A többi megoldás már bonyolultabb. Mert, ha a függőeresz csatornám az utca felé lejt (ilyen az ingatlanok kb. 90%-a) a következőket kell tennem:
– Ha szerencsém van, az árok az én ingatlanom oldalán van. Ekkor is valószínű, hogy engedélyt kell kérnem az építési hatóságtól a járda felbontására, vagy az alatta való átfúrásra és az árokba való bekötésre. Tehát kifúrom a csatornánál az aszfaltot, majd könyökkel befordulok a járda alá és lejtéssel, csővel bekötök az árokba. Ehhez még egy szerencse kell, hogy ne legyen szépen burkolva az árok betonlapokkal, mert akkor újabb problémába ütközök a betonlap kifúrásánál.
– A probléma és a költség már jóval nagyobb, ha az ingatlanom az út másik oldalán van. Itt már biztos, hogy engedélyek sokasága kell, hogy nem keresztezek-e a föld alatt valamilyen közművet, kábelt stb. Itt a minimális távolság a járda a kocsiút szélessége valamennyi zöld terület, tehát min. 10-12 méterről indul.
– Mindezen munkálatokat házilag biztosan nem fogom tudni elvégezni, mindehhez szakember kell. Tehát, ha utána számolok, valószínű az lesz az olcsóbb, ha megfizetem az évi 1000-2000 forint emelést.
Nem is ez a pár ezer forint a probléma (az egyedül élő idős, kispénzű nyugdíjasnak viszont ez is számít), hanem az elv. A házam teteje egy vagy két oldal felé lejt, hogy az esővíz lefolyjon róla. Ugyanez van az utcán lévő járdánál és betonútnál is. Az eső az„égiek” jóvoltából mindenkire és mindenre egyformán esik. Tehát itt is keletkezik esővíz, és azt ekkor valakinek megint majd csövön kell bevezetni az árokba?
Kedves általunk ceglédi polgárok által megválasztott önkormányzati képviselők!
Gondolkodtatok-e egy kicsit, amikor feltettétek a kezeteket megszavazni ezt a rendeletet, hogy ez mivel jár? Milyen következményeket, problémát hoz ez maga után? Hány szegény és idős embernek okoz ez majd fejtörést ? Hányan nem tudják ezt megfizetni?
Nem lett volna egyszerűbb és tisztességesebb nekünk, ceglédi állampolgároknak azt mondani, hogy hiányzik az önkormányzati költségvetésből pár tíz millió forint. Dobjátok már össze, k ö s z ö n j ü k!
