Az ő tapasztalataik megosztása jó kezdő lökés volt a többiek számára, hogy ők is tegyenek hasonló elhatározásokat. Az elhatározások betartása saját erőből persze nehezen megy. Ebben segített az ima suli. Itt is lehetett tanulni az iskolatársak imáiból, aztán természetesen mindenki írhatott saját imát! Az elhatározás és az ima szükséges kiegészítője a cselekvés. Elsőseink mesélték el, milyen érzéssel hoztak ajándékot a rászoruló gyerekeknek. Nem a feleslegessé vált ruhát, vagy a törött karú babát, hanem valami olyat, amit ő is szeret, aminek ő is örülne. A felajánlott ajándékok egy része Kisiratoson, Böjte Csaba egyik otthonában fog örömet okozni. A Lovas házaspár mesélt az ott tapasztalt élményeiről. Ritka eset, hogy egy elsőstől tanul egy felsős! „Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” Kodály Zoltán szavait mi sem szerettük volna „felülírni”, ezért Tarbály Csaba és zenekara segítségével a gyerekek nem csak a zenével, hanem a hangszerekkel is ismerkedhettek a diákok. Ezek után már nem maradt más, mint a „vízen járás”. Jézus hívására kilépni a bizonytalanba és hinni abban, hogy van, aki gondoskodik arról, hogy lábunk ne süllyedjen el. Ezt egy kereszténynek sem elég tudni, ezt csinálni kell. TD.