Döbbenetes volt a hír: január 30-án elhunyt drága barátunk, zenésztársunk, akivel 40 éves szoros barátság fűzött össze bennünket.
Gyuriból áradt mindenki felé a szeretet, a megértés, a segítőkészség, a nyitottság és az őszinteség. Igazi reneszánsz ember volt, polihisztor, aki műveltségével sokakat lenyűgözött. Mindenhol barátokra talált.
Imádta a jazz zenét és sok barátja is a jazzmuzsikusok közül került ki. Öröm volt hallgatni szines történeteit az 50 -es, 60-as évek magyar jazzéletéről. Jól ismerte az akkor legkiválóbb jazzmuzsikusokat: Szabó Józsefet, Beamter Jenőt, Martiny Lajost, Orosz Jánost és még sok más hírességet. Évtizedeken át tartó szoros barátság füzte Gonda Jánoshoz, a magyar jazzoktatás megalapítójához.
Szépen zongorázott jazz szenderdeket és saját kompozícióit. A mi barátságunk alapját az együtt zenélés öröme adta. Számtalan koncertet adtunk Gyurival trióban országszerte
Önéletrajzi könyveit ezután újra kell olvasni, hogy ismét felidézzük kedves lényét, életét. Eltávozása az élők sorából nagy űrt hagy maga után.
Ezentúl, ha meghalljuk Fats Waller jazz örökzöldjét, az „Ain’t Misbehaven-t” mindig ő jut majd az eszünkbe.
Drága Barátunk, szívünkben örökké velünk maradsz.
Kármán Sándor, dr Lénárd Béla
