„Körvonalazódik egy terv Ceglédre, ahol az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító gyűjtőtábort üzemeltették, hogy egy Gulag-múzeum legyen a volt huszár-, későbbi szovjet laktanyában. Éppen erről a táborról készült egy 3D-s feldolgozás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészének, Bank Barbarának a vezetésével”. – nyilatkozta Kovács Emőke a Gulag-emlékév szakmai vezetője a magyaridok.hu-nak. „Az volt abszurd, hogy idáig nem volt egyetlen központi hely sem, ahol leróhatták volna a kegyeletüket azok, akiknek hozzátartozója, családtagja veszett oda a szovjet lágerekben, és nem tudják, hol nyugszik.” – tette hozzá a történész.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján (neb.hu) a napokban jelent meg a ceglédi hadifogoly- és gyűjtőtábort bemutató 3 D-s alkalmazás. A kisfilm nemcsak a lágerek felépítésébe, történetébe, de az ott fogva tartottak mindennapi életébe is bepillantást enged.
„A 2. Ukrán Front 34. számú hadifogoly-gyűjtőtáborát minden valószínűség szerint már 1944 novemberében felállították Cegléden. A ceglédi lágerben legkevesebb ötezren veszítették életüket. Hosszú fennállása alatt több mint 200 ezer fogoly járta meg. Hazánkban ez a hadifogolytábor működött a leghosszabb ideig, amely egyúttal Kárpát-medence egyik legnagyobb gyűjtő- és tranzittábora volt.” – hangzik el a kisfilmben.
