20.9 C
Cegléd
2024. június 20. csütörtök
spot_img

Ceglédi olimpikonok 2.

Hogy fokozódjon az önkényes és a rendező ország hatalmi tébolyának sugallata, a magyar szövetség elnöke az előző napi akcióját megismételve, ezúttal sem engedte Nagy Ferencet kötelek közé. A sportoló határtalan elkeseredését fejezte ki: „Tessék…, ülhetek…, nem húzok többet kesztyűt a kezemre, nem érdemes.”. Azután: „Miért nem engednek szorítóba, ha már kihoztak? Azért, hogy itt vattába csomagoljanak? Alig vártam, hogy itt megküzdhessek a bronzéremért és tessék…” A „politikai bunda” ténye látszott igazolódni a III. Birodalom lábai előtt. Ferikét feláldozta a magyar sportdiplomácia a német barátság oltárán. 

Nagy Ferenc később sikeresen állt helyt nagy versenyeken is és az olimpiát követően tagja volt az Amerikában túrázó Európa-válogatottnak. Ez utóbbi lehetőség tán gyógyír volt számára…

A XI. Nyári Olimpiai Játékokon a következő ceglédi kötődésű sportolók vettek még részt:

Jós Miklós (1906-1990)

Az öttusa csapat első nemzedékének képviselője, mint katonatiszt. 1936-ban a berlini olimpián résztvevő magyar csapat tartaléka volt, majd 1948-ban a londoni olimpiára készülő válogatott szövetségi kapitánya. A „Modern pentatlon” című könyvével szerepelt az 1948. évi olimpia szellemi versenyén, ahol műve dicséretben részesült. Felesége révén 1952-ben költözött Ceglédre, majd 1959-ben ő szervezte meg a CVSE vívószakosztályát.

Szilágyi Jenő (1910-1992)

Lajosmizsén született, Ceglédbercelen lakott, amikor az 1920-as évek végén a Ceglédi Levente Sportegyesületben ismerkedett meg az atlétikával. Remek hosszútávfutó vált belőle, 19-szeres felnőtt magyar bajnok, a Berlini Olimpia résztvevője volt 1936-ban, 5000 méteres síkfutásban és 3000 méteres akadályfutásban állt rajthoz, nem jutott a döntőbe.

Visy István (1906-2000)

Huszár lovas alezredes, kiképző tiszt.  A magyar királyi Árpád fejedelem 2. honvéd huszárezrednél szolgált Cegléden 1939. október és 1941. november 15. között. Az olimpián, 1936-ban a lovas military csapat tagja volt. A háromnapos, legnehezebb lovas számban „Legény” nevű lova a lábát törte és a feladta a versenyt. Még a helyszínen elaltatták. A csapat a biztosnak látszó aranyérmét vesztette el kiesésével és a felbecsülhetetlen értékű lovat is.

Dienes-Oehm Tivadar (1907-1944)

Az 1936-os olimpián a lovaspólóban IV. helyen végzett csapat tagja volt.  Vitéz Dienes-Oehm Tivadar huszár őrnagyként 1940. május 1. és 1942. október 1. között szolgált Cegléden.  Kiskunfélegyháza környéki harcokban hősi halált halt 1944-ben.

 Jankovich (Jeszeniczei) Lőrinc (1907-1990)

A lovas military csapat tagja volt Berlinben.  Az egyéni versenyek során a 9. helyen végzett, a csapat Visy István fent említett bukása miatt visszalépett. Jankovich százados Cegléden teljesített szolgálatot 1931. október 2. és 1933. április 30-a között a 2. honvéd huszárezrednél.

A következő cikkünkben a II. világháborút követő első olimpia (London) ceglédi résztvevőit mutatjuk be olvasóinknak.

Magyar László

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Hogyan válasszunk áramláskapcsolót a szivattyúhoz?

    Az áramláskapcsolók meghatározó szerepet játszanak a szivattyúk hatékony működésében,...

A nyelvi nehézségek leküzdése társasjátékkal

    A társasjátékok önmagukban izgalmas élményt adnak a közös játékon...

Asztalkultúra – milyen tanácsokat érdemes megfogadni?

  Az asztalkultúra jelentőségét nem kell a vendéglátásban dolgozók részére...

Betörőt keresnek!

A Ceglédi nyomozók a lakosság segítségét kérik az azonosításához....

Etédi Zoltán az év tesitanára

A Magyar Diáksport Szövetség kezdeményezésére először került sor az...