9.3 C
Cegléd
2024. április 23. kedd
spot_img

Esőadó 2.

Ha jól emlékszem még 2015. év. decemberében –  amikor megjelent a 32/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelet – írtam e lapban a címbeli problémáról. Ez azért is került újra előtérbe, mert a Ceglédi Hírmondó 2016. április 14-én megjelent számában olvastam az Esővíz-elvezetésről egy újabb cikket. Ebben dr. Nagy Lajos aljegyző adott tájékoztatást, hogy miért kell magasabb adót fizetni a felszíni csapadékvizet „szabálytalanul” utcára vezetőknek.
 
Eredetileg arról volt szó, hogy csak azokat büntetik, akik az esővizet úgy vezetik ki a házuk tetejéről, hogy vízszintes esővíz csatornából, direkt kiköpővel egyből az árokba irányítják.
Akkor ők szabályosan járnak el, mert nem a járda felszínén vezetik el az esővizet?
Az első problémám az, hogy miért vagyok én szabálytalan, amikor például több mint 20 éve épült házam esővízcsatornáját az akkori építési szabályoknak megfelelően építettem meg és a csapadékvizet az utcán a járdán át az árokba vezettem. Tehát itt az esővíz az árokba folyik, majd  különböző csatornákon keresztül valamelyik patakba, csatornába kerül. 
Az Aljegyző Úr arra is hivatkozott, hogy a csapadékvíznek a járdára való eresztésével például télen balesetveszélyes helyzetet idézhetünk elő és a jeges járdán az arra közlekedőnek könnyen kicsúszhat a talaj a lába alól. Sok éves tapasztalatom szerint télen a fagyos időben ritkán esik az eső (ha télen esik az eső nem szokott fagy lenni ). Télen inkább hó szokott esni és azt is nekem kötelező letisztítani a járdámról és ha valami lefagyott a járdámra nekem kell felsózni.
Továbbá az Aljegyző Úr felhívta a figyelmünket, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján a háztetőnkre hullott csapadékvizet a saját ingatlanunkon belül kell elszikkasztani. Ez sem egyértelmű, mert különbség van abban, ha az ingatlanomon belülre vezetem a csapadékvizet, így az amúgy is ceglédi magas belvizet tovább emelem, míg ha az utcán az árokba kerül, ez a csapadékvíz elvezetésre kerül.
A cikk azt írja, hogy a csapadékvíz nem folyhat le a járda felszínén. És akkor mi van azzal az esővízzel, amit a természet egyből a járdánkra zúdít és a járdán keresztül folyik az árokba, azt is vezessem be az ingatlanomba?
Megfenyegetve érezzük magunkat továbbá, ha a csapadékvizet nem szabályosan vezetjük el, bírságra számíthatunk, aminek a maximális összege 150.000,- forint is lehet!
Nem elég a megemelt kommunális adó megfizetése a ceglédi polgároknak, még bírságra is számíthatnak, tehát ezek szerint duplán vagyunk büntetve.
Habár az Aljegyző Úr szerint a cél nem a bírságolás, hanem a valamennyiünk érdekét szolgáló szabályok betartása, de erre azért kíváncsi leszek. Az előző cikkemre több comment is megjelent és többen arra hivatkoztak, hogy nem sok az az 1–2.000 forint? Azért kíváncsi leszek, akik ezt félvárról vették, mit szólnak majd ahhoz mikor 150.000 forint büntetést kell fizetniük. (Ez azért már tetemesebb összegű bevétel lesz az Önkormányzatnak.)
Az első félévi megemelt kommunális adó befizetése már megtörtént, a Polgármesteri Hivatalnak rendelkezésére áll a  plusz adó befizetésének összege, kérjük tájékoztatásukat, hogy ez mennyi összeg lett és ezeket az összegeket mire fogják majd költeni.
A 2015. decemberben írt cikkemben felvetettekre az Önkormányzat részéről semmilyen reflektálás nem történt. Kérem az Aljegyző Urat, hogy próbálja meg ezt újból átolvasni és a mostani felvetésekkel összességében adjanak választ a ceglédi lakosok megnyugtatására.
Tisztelettel kérem az Aljegyző Urat, hogy a Ceglédi Panoráma oldalán válaszolni szíveskedjen. 
        
Mészáros Iván

 
Lapunk megkereste Dr. Nagy Lajos aljegyzőt, aki az alábbiakban válaszolt a levélre:
 
Tisztelt Mészáros Iván! A Ceglédi Hírmondó 2016. április 14-én megjelent számában olvasható „Esővíz-elvezetés, takarítás az ingatlanok előtt” című cikk lényege a figyelemfelhívás volt arra, hogy hogyan tehetünk közösen, mindannyian azért, hogy a környezetünk rendezett legyen, illetve hogyan ne okozzunk felesleges károkat a saját, és mások ingatlanában.
Ön mindezt kihegyezi az Ön által (és szerint) nagyon frappánsan elnevezett esőadóra, valamint a bírság maximális mértékére, amellyel Ön ijesztgeti az olvasókat, miközben én pontosan az ellenkezőjét hangsúlyoztam ennek.
Igyekszem az írásában foglaltak szerinti sorrendben megválaszolni az aggályait:
Az „eredetileg arról volt szó, hogy csak azokat büntetik…” kezdetű mondatát, és a hozzá biggyesztett kérdést nem igazán tudom értelmezni, hiszen a telekre hulló csapadékvíz elvezetésének módját nem én döntöttem el, hanem a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (amelynek számával és paragrafusaival nem kívántam untatni a T. Olvasókat az eredeti cikkben). Ezen magasabb szintű jogszabály szerint a csapadékvizet elsősorban a telken belül lehet elszivárogtatni, „ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.”
„A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.” – ezt szintén a Kormányrendelet írja elő.
Akkor miért is járnának el szabályosan a kiköpővel egyből az árokba irányítók? Nem is beszélve arról, hogy – véleményem szerint – ez a módszer okozza a legtöbb kárt hosszú távon az árokban, a járdában és az úttestben is. Nem tudom, hogy hol volt szó arról, hogy csak őket büntetjük, de azt gondolom, hogy elsősorban ezeket kell megszüntetni, illetőleg szabályossá tenni (megjegyzem még senkit sem büntettünk meg emiatt!).
A 20 évvel ezelőtti építési és használatba vételi engedélynek – ismereteim szerint – (sajnos) nem volt része az ereszcsatorna szabályosságának vizsgálata, így – bár már majdnem 20 éve ez a szabály – ezt vélhetően nem ellenőrizte senki. Mondjuk ki, hogy rossz szokássá vált ez a – rövidtávon – olcsóbb megoldás, az illetékes hatóság pedig, vagy nem is ellenőrizte, vagy szemet hunyt e fölött. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy beletörődjünk, sőt elfogadjuk ezt a jogszerűtlen, de főként célszerűtlen, és károkozó állapotot.
Az, hogy télen balesetveszélyes-e a járdára folyatott, és lefagyott csapadék, amely – sokéves tapasztalatom szerint – koncentráltan jelenik meg az ereszcsatorna kivezető nyílásának környékén, az olvasókra bízom. Persze vitatkozhatunk a szavakon (pl.: hogy meteorológiai értelemben a hó is csapadék), de nem hiszem, hogy ez a cél. A lényeg valóban az, hogy ilyenkor igyekezzünk járhatóvá tenni az ingatlanunk előtti járdaszakaszt, és ismételten hangsúlyozom ne a bírságfenyegetettség miatt!
Szintén méltatlannak, és szőrszálhasogatónak érzem abba belemenni, hogy mi van azzal az esővízzel, amit a természet egyből a járdánkra zúdít, és azon keresztül folyik az árokba, hiszen alapvetően nem erről van szó.
Arra már a felvezetőmben utaltam, hogy nemhogy nem fenyegettem senkit a bírságösszeg maximális mértékével (csupán tényként közöltem, hiszen helyi rendelet tartalmazza), hanem külön hangsúlyoztam, hogy nem a bírságolás a cél! Ezt azt gondolom, jól alátámasztja az a tény, hogy eddig, az ilyen jellegű cselekmények miatt 0, azaz nulla forint bírság lett kiszabva! Viszont a kollégáim – türelmesen és következetesen – több száz felszólítást küldtek ki, amelynek eredményeként a kulturált és jogkövető állampolgárok nagyrészt megtették a szükséges intézkedéseket (megjegyzem az előzetes felszólítás nem jogszabályi előírás a bírságolás előtt, mégis van, ahol többször is megtesszük, pontosan azért, hogy a befizetendő bírság összegét inkább a megfelelő műszaki megoldásra költse az érintett).
A kommunális adó megemelésének a célja nem a büntetés volt, hanem egyrészt a figyelem ráirányítása arra, hogyha ez ügyben nem teszünk semmit, és tovább terjed a régi rossz szokás, illetőleg nem számoljuk fel azt, akkor jóval többe fog kerülni az azzal okozott károk helyrehozatala, mint az ebből befolyt adórész. Másrészt ebből próbálja az önkormányzat enyhíteni az ezekkel eddig okozott károkat. Az sem titok, hogy ebből az idei évben hozzávetőlegesen 8 millió forint várható plusz bevételként, amelyet természetesen a városi árokrendszer karbantartására költ az önkormányzat, és hogy stílusosan vizes hasonlatot hozzak, ez is csak csepp a tengerben. Ennél jóval többe kerül például a „vízköpők” által alámosott utak rendbetétele.
Végezetül köszönöm a cikkhez fűzött „kritikáit”, hiszen ez által lehetőségem nyílt ismételten felhívnom a figyelmet erre a fontos problémára.
Üdvözlettel: Dr. Nagy Lajos aljegyző

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

FitKid sikerek

A Ceglédi Vasutas Sportegyesület FitKid szakosztályának tavaszi versenyszezonja Tiszakécskén...

Két Ungvári az olimpián

Családi olimpiára készül Ungvári Miklós ceglédi olimpikon. A olimpiai...

Gyányi-Túri díj

Az idei tanévben is megrendezésre került dr. Túri József...

Báger Dorina kivívta az Európa-bajnoki indulás jogát

Hétvégén két nemzetközi versenyen is szőnyegre léptek a ceglédi...

Ezeket a parkolási hibákat követik el legtöbbször a magyarok

A ceglédi rendőrség egy videóban foglalta össze az öt...