15.8 C
Cegléd
2024. június 13. csütörtök
spot_img

Ceglédi olimpikonok 3.

 

Csordás György (1928-2000) Londonban, már az UTE (később az FTC) versenyzőjeként a 400 és az 1500 méteres gyorsúszásban rajtolt és tagja volt a 4×200 méteres gyorsváltónak is. Pontot érő helyezést a hosszabb távon ért el, a negyedik lett. A versenybírók majdnem elszámolták az előfutamokban Csordás fordulóit és plusz egy hosszt akartak vele még úszatni (…). A 400 méteres gyorsúszásban is tovább jutott az előfutamokból, de a váltóra való tekintettel, visszalépett.

Szondy István (1925-) az Épületszerelő SK versenyzőjeként és az öttusa csapat tagjaként debütált az olimpián. Az összetett egyéni versenyben a 18. helyen zárt, csapatban kizárások miatt helyezetlenül végeztek a magyarok. Az öttusát a kezdetben katonasportolók képviselhették a játékokon, később ezt a szabályt megváltoztatták. Négy év múlva Szondy István csapatban arany, egyéniben bronzérmet szerzett.

A XIV. Berlini Olimpiai Játékok előzményeiként néhány érdekesség Ceglédet illetően: A magyar öttusa válogatott szövetségi kapitánya a felkészülés során az a Jós Miklós (1906-1990) volt, aki később Cegléden telepedett le és alapította meg a városban a vívósportot. Jóst, mint hivatásos katonatiszt foglalkozású sporttisztet az olimpia előtt „listázták”, nem maradhatott a válogatott élén. Jelen volt viszont a dolgozata a londoni olimpián, a szellemi olimpia keretében lebonyolított irodalmi versenyen, ahol a„Modern pentatlon” című műve dicséretben részesült. Ez alkalommal szerepelt utoljára ez a típusú kiírás az olimpiákon, 14 kategóriában lehetett nevezni, különböző művészeti ágakban.

Másik érdekessége volt a felkészülés folyamatának, hogy Gál József 1948-ban tért haza orosz fogságból és azonnal edzésbe állt közel hatéves száműzetése után. Szerencséjére a fogsága során a sport révén „kegyeltté vált”,  folyamatosan edzésben maradhatott és idehaza olyan gyorsan formába lendült, hogy a válogatott keret ceglédi tagjainak unszolására a szövetség méltányolásával megmérkőzhetett a berlini olimpiai csapatba jelölttel, Ferencz Károllyal, akit biztosan győzött le Gál József. Ennek ellenére a magyar szakvezetés nem változtatott már az utazó csapaton. Vigasztalásul, két év múlva 32 éves korában Gál megnyerte Magyarország első világbajnokságát Stockholmban.

Az 1948. évi játékokkal kapcsolatos megjegyzésünk, hogy Garay Sándor (Bp. Vasas SC) atléta az 1500 méteres síkfutásban a hetedik helyen végzett. Garay a harmincas évek elején a Ceglédi Kossuth Gimnázium tanulója volt néhány évig.

Összességében Cegléd sportjának ikonjai is jelen voltak a békét és barátságot sikerrel hirdető, első háborút követő eseményen. Londonban remekül szerepeltek a magyar sportolók, tíz bajnoki címmel érkeztek haza, megismételve a berlini aranyak számát. Erre méltán lehetett büszke a magyar sport és városunk is. (folytatás következik)

Magyar László

 

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

274 milliót ad a kormány a kórház vizesblokkjaira

A kormány 274,5 millió forint támogatást ad a ceglédi...

Kamerával vadásztak

Többek között Cegléden tartotta akcióját a rendőrség – a...

Életmű díj

Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi fotóséletet: a Magyar Fotóművészek...

Egy ceglédi vagon életútja

Az élet néha érdekes meglepetéseket produkál, olykor olyan helyeken...

Jakab István Csáky Andrásról

Sajtótájékoztatót tartott a Városházán Jakab István, a Ceglédi Roma...