-0.6 C
Cegléd
2025. február 13. csütörtök
spot_img

Mesterségek dicsérete

Idén 130 éves a Cegléd és Térsége Ipartestülete, melynek jogelődje 1886-ban alakult meg 550 taggal. Az újjáéledt szervezet – megújult székházában – napjainkban is a helybeli kereskedők, iparosok, vállalkozók érdekeit képviseli, segíti munkájukat. Erre az alkalomra 2016 szeptember végén a ceglédi kézműipar, kereskedelem múltját bemutató időszaki kiállítás nyílik a Kossuth Múzeumban.
A kézművesek, kereskedők a mezővárosi fejlődés meghatározói voltak városunkban is. A 15. századból ismert 10 ceglédi kézműves az alapszakmákat művelte (kovács, tímár, szűcs, csizmadia stb.). Az árutermelő mezőgazdasági termelés fejlődésével arányuk és a művelt mesterségek száma is folyamatosan növekedett. Érdekeik védelmére 18. században céhekbe szerveződtek, melyek az 1860-as években bomlottak fel. Szerepüket a különféle ipartársulatok vették át. 1884-től az összes iparost tömörítő és – a kereskedők felett is – hatósági jogkört gyakorló helyi ipartestületbe kellett mindenkinek belépnie. Az ipartestület védte tagjai érdekeit, irányította a szakképzést, de társadalmi, kulturális szerepet is vállalt a városban, melyek közül ki kell emelni az Iparosok Kultúrházának felépítését 1927-ben. Külön szervezete volt az iparos ifjúságnak és működött iparos dalkar is.
Cegléden a 19-20. század fordulóján volt az iparosok virágkora. Néhányan újításaikkal országos ismertségre is szert tettek, mint pl. Rónay János bádogos, a műhelyében gyártott ceglédi kannával, vagy Lugosi Ferenc, a Rákócziról elnevezett permetezőgépével. A 20. századba átlépve a hagyományos mesterségek modern, főleg szolgáltató jellegű szakmákkal gyarapodtak (műszerészek, autószerelők, villanyszerelők, kozmetikus stb.), miközben a gyáripar térhódításával a termelő mesteremberek száma gyorsuló ütemben csökkent. A folyamatot jelentősen felgyorsította az 1948-tól kezdődött államosítás. A mesteremberek és alkalmazottaik részben a megalakuló különféle a kisipari- és mezőgazdasági szövetkezetekben folytatták a munkájukat, vagy különféle ipari vállalatoknál helyezkedtek el. A csekély számban megmaradt kisiparosok a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) helyi alapszervezetébe tömörültek. Ők főleg szolgáltató, javító-, illetve ún. háziipari termelő munkát végeztek, mint pl. a kosárfonás, seprűkötés stb. Ez a szervezeti forma csaknem négy évtizeden át, a rendszerváltásig működött.
A kiállításhoz a múzeum szívesen fogad a különféle kereskedésekhez, vendéglátáshoz, kisipari szakmákhoz, érdekvédelmi- és kulturális szervezeteikhez, az államosításhoz, illetve a szakképzéshez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat és fényképeket.
Gyura Sándor

(A képen: Bán Ferenc bognár. A Kossuth Múzeum gyűjteménye)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...