6.1 C
Cegléd
2024. április 22. hétfő
spot_img

A bűz elűz

images_2015_meszarosiRégen nem írtam a Cegléd légterében terjengő sertés trágyabűzről, de azért időnként olvastam egyes újságokban, hogy továbbra is fennáll ez a probléma Cegléd lakosainak körében és a sertéstelep üzemeltetőjét azonban ez abszolút nem érdekli és cinikusan azt nyilatkozta, hogy minden rendben van, – ahol disznó van, ott büdös is van-  és akinek ez nem tetszik, jelentse fel. Sajnos, saját orrommal is tapasztaltam, hogy Cegléd légterében továbbra is terjeng ez a penetráns sertés trágyaszag…
Hajnali 4 után az Újváros légterében olyan bűz terjeng, amit azért a már ilyen korán fennlévőknek is elég nehéz volt elviselni.  A foci Európa Bajnokság is és a Riói Olimpia idején a késői meccsek és sportközvetítések után arra gondoltam, hogy kiülök az udvarra és egy pohár ital mellett levezetem a meccs izgalmait és felkészülök a következő napra. Sajnos, ez sem sikerült teljes egészében, mert este is olyan penetráns trágyaszag kezdett el terjengeni, ami beűzött a lakásba, de ott is már olyan bűz terjengett, hogy a fejemet és orromat a takaró alá kellett rejteni.
Ekkor jutott az eszembe az is, hogy ugyan miért késő este 22 óra és hajnali 4 óra körül van elviselhetetlen penetráns trágyaszag – amikor már, vagy még kevés lakos van ébren – és érzi ezt az elviselhetetlen bűzt. Talán csak nem valami takargatni valója van ennek a sertéstelepnek?
Eszembe jutott – amit e lap hasábjain már többször leírtam – hogy miért van az, hogy amikor a hatóság ellenőrizni megy – ilyenen én is vettem már részt ezen a telepen – este 22 óra után sehol nem égett villany, a kutyák meg sem szólaltak, az éjjeli őr sehol nem volt és sertéstrágya szag még a szomszéd határban sem volt érezhető.
Elgondolkoztam azon is, hogy a fizikát és a matematikát nem lehet becsapni, ugyanis számításokkal bizonyítottam a Pest Megyei Kormányhivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatóságának, hogy a közel 2000 db sertés naponta mennyi köbméter hígtrágyát termel és a közel 6000 m3/év megmaradt hígtrágya hova kerül, ezt hova helyezi el a telep üzemeltetője? Valahova ezt azért el kell helyezni, vagy valaki megsemmisíti? Azért akármennyi földterülete is van, a termőföld előbb-utóbb telítődik és már nem tud befogadni további hígtrágyát.
Jó pár évvel ezelőtt foglalkoztam szennyvíztelep építéssel, így van elképzelésem, hogyan működnek ezek. Természetes dolog, hogy az emberi anyagcsere során keletkezik szerves ürülék, de ezt hogyan kezeljük? Zárt csatornán keresztül kerül a szennyvíztisztító telepre, ahol különböző technológián keresztül (előülepítő, fertőtlenítő, utóülepítő stb. ) kerül az élővízbe, mint letisztított víz.
A városunktól pár száz méterére van ez a sertéstelep, tehát a közelben biztos van csatornahálózat, ezért miért nem kötelezik, hogy építsen egy tisztítóberendezést és ebbe csatlakozzanak, így mérni tudnák a befolyó és kifolyó szennyvíz mennyiségét, minőségét, zárt rendszeren igazoltan távozna a tisztított híg sertéstrágya és a környék lakossága is megnyugodna a bűz megszűnése után.
Most a sertéstelep üzemeltetője olyan adatokat szolgáltat, ami neki jó és amit akar.
Még egy gondolat: Azt olvastam az egyik ceglédi folyóiratban, hogy „az említett ingatlanon az üzemeltető az intézkedési tervben előírt feladatokból már többet teljesített, olyan technológiára tért át, amely csökkenti a bűzkibocsájtást.”
Előzőleg a telep üzemeltetője arra is hivatkozott, hogy a bűzszűrést megakadályozó szerkezete meghibásodása miatt került sor rendkívüli bűzérzésre.
Kötelességem ismét megismételni: A sertések nevelésére az állam nagyon nagy támogatást ad, különös tekintettel arra, hogy a sertéshús Áfája 5 %  lehessen. Hiányos jogi ismereteim szerint az Alkotmány XX. cikkelye kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az ENSZ Közgyűlés 1948. december  10-i ülésén fogadta el az emberi jogokról szóló kiáltványt, melynek 19. pontja szerint mindenkinek joga van a pihenéshez, szabad ideje élvezéséhez, az egészséges környezethez, ami mentes minden zavaró szagtól, zajtól.  A Ptk. 1959. évi IV. évi törvény 188. §.(1) bekezdése szerint ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg és a jegyző egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését
Engem személy szerint, és azt hiszem a Cegléd lakosságának nagy részét – aki érzi ezt a penetráns trágyaszagot – sért a pihenésben és az egészséges  környezet zavarásában a sertésszag, ezért kértem a Cegléd Város Jegyzőjét, hogy a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjen és az eredeti birtokállapot helyreállítását.  

A levelemet elküldtem a Ceglédi Polgármesteri Hivatal jegyzőjének. 2016. augusztus 12.én erre az alábbi választ kaptam: „Tisztelt Mészáros Iván! A Mózes József által üzemeltetett sertéstelep ügyében Károly Ferenc önkormányzati képviselő úr juttatta el az Ön levelét a jegyzőhöz. “A bűz elűz” címmel fogalmazott levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom:

Mózes József 2700 Cegléd, Nagy Pál dűlő 01131/7 helyrajzi számú telephelyével kapcsolatos eljárás során a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban Kormányhivatal) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a xxx ügyiratszámú határozatában kötelezte Mózes Józsefet a technológiából származó szaghatás csökkentésére, a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében bűzkibocsátást megszüntető műszaki intézkedések kidolgozására, amelyet az olfaktometriás mérés eredményének figyelembevételével kell elkészíteni.
Mózes József 2016.01.26-án megküldte a KVI-Plusz Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft. által 2015. 12. 15. napján elvégzett olfaktometriás mérésekről készült xxx munkaszámú, „Dokumentáció a Cegléd, Nagypál dűlőn található sertéstelepén elvégzett szagmérésekről” című dokumentációt, illetve a mérési eredmények alapján készített intézkedési tervet. Ezt követően a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a xxx számú határozatában az intézkedési tervben ismertetett technológiai fejlesztések és szagcsökkentési intézkedések végrehajtására, illetve a nyári időszakban olfaktometriás mérések elvégzésére kötelezte Mózes Józsefet. Mózes József 2016. 03. 16-án fellebbezéssel élt, amit a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2016. 04. 13-án kelt xxx ügyiratszámú levelében felterjesztett az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez.
Mivel az eljárás lefolytatására a Kormányhivatal jogosult, ezért további információkat tőlük lehet kérni. Az ügyben újabb fejleményről nincs tudomásunk. Az Ön levelét továbbítjuk a hatáskörrel rendelkező és az eljárást folytató hatósághoz.”
Mészáros Iván

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Ápolókat díjaztak

A Magyar Ápolók Napja kapcsán február 17-én Budapesten a...

Autót rongált és rabolt

A Nagykőrösi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Nemzetiségi választási konferencia

Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt a vendége...

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...