18.6 C
Cegléd
2024. június 14. péntek
spot_img

Élet a Lila akác tanyán

morovicserikaHa Ceglédről Lajosmizse felé indulunk, a rendezett utcaképet tisztások váltják fel. Csemő még emlékeztet az emberek uralta világra, aztán tekintetünk lassan belefeledkezik a tanyavilág csendéletébe. Gönczi Máriához megyünk vendégségbe, aki így idézi fel első emlékeit erről a vidékről:
– Először pár éve jártam erre, és azonnal megragadott a környék. Azt hiszem, az itt működő családi gazdaságok vonzottak, felébresztve egy régi vágyat. – mosolyog sejtelmesen Marika, miközben a kilenc és fél hektáros Lila akác tanya történetét kezdi mesélni.
A lakóházat és az udvart ólak veszik körül. A jószágállomány ellátására hét hektáron termelik a takarmányt. A maradék két hektár akácos meg legelő; remek játszóhely a most ötödikes Eszternek, aki kiskora óta arról álmodozott, hogy pásztorlány lesz.

-Az ő kedvéért vettünk bárányokat – meséli Marika – és mindegyiknek saját neve van. Így aztán nem túl gyakori menü a birkapörkölt, és érthető az olykor szamócásba tévedő birkák felé tanúsított irgalom.

Mária ingatlanközvetítő volt, így beszél a váltásról:
– Belefáradtam a mindennapi stresszbe, és ötvenévesen átgondoltam a jövőmet: Mit csinálhatnék, ami maradandó, amit a gyermekeimnek majd továbbadhatok? Eszembe jutott egy bibliai vers, amely azt ígéri, hogy az Istenben bízó ember vén korában is gyümölcsözni fog. Így hát nem az elmúlást várom.

A felmenők között volt tanyatulajdonos és erdőkerülő is. Marika szerint a gyerekei is a génjeikben hordozzák a gazdálkodás iránti fogékonyságot, ki is veszik a részüket a munkából. Zoltán Budapestről segíti a menedzselést. Timi őstermelőket megszégyenítő otthonossággal mozog a tanyán, legyen szó kacsavágásról, vagy palántázásról. Eszter számára pedig ez valóra vált álom: már akkor meghívta az osztálytársait vendégségbe, amikor még fel sem merült a tanyasi élet gondolata.

strucc2Legalább akkora szenzáció családi és baráti körben Eszter kitartó hite, mint édesanyjáé a struccokkal kapcsolatban.

-Ez volt a legvitatottabb kérdés a hiedelmek miatt – emlékszik vissza Marika. Pedig a strucc nem sokban különbözik a többi állattól: védi saját területét, még ha furcsa módon is – rúgással.

Persze szokatlan lehet némelyek számára a gondolat, hogy a magyar ugaron 50 km/órás sebességgel rohanjanak mázsás madarak. Ők mégsem félnek a struccbébiktől, akik vicces táncukkal kifejezetten szórakoztatóak.
Tévhit amúgy, hogy a strucc homokba dugná a fejét. A kísérletre alkalmas lenne a tanya homokos talaja, de nekünk eszünk ágában sincs ijesztgetni a madarakat, még elfutnának. Marikával arról is beszélgettünk, honnan eredhet a struccpolitika kifejezés?

-Valószínűleg a fészekrakó tevékenységet érthette félre egy felületes tudású természetbúvár. – oszlatja el a tévhitet a házigazda. – A strucc ugyanis gödröt ás tojásainak, amiket a költés ideje alatt gyakran rendezget. Messziről úgy tűnhet, mint aki homokba dugta a fejét, például emberlátta félelmében. Persze, ha számba vesszük a strucc izomzatát és szívósságát, könnyen beláthatjuk, hogy bujkálás helyett egy rúgással le tud teríteni egy oroszlánt, vagy elfut előle, ha éppenséggel békepárti. Eloszlatva tehát ezt a félreértést, jó szívvel ajánljuk mindenkinek a struccpolitikát, azaz a lelkiismeretes utódgondozást.

Ebben jeleskednek házigazdáink is, akik az új generációk számára igyekeznek letenni a független élet alapjait. Persze ezt gyakran négykézláb fizeti meg az ember, sáros ruhában, izzadtan.

-Ez nem a városban megszokott élet – mondja Marika. – Itt kénytelen vagy a természethez idomulni, máskülönben hiába vársz jó eredményeket. Meg kellett tanulni, hogy nem akkor dolgozom, ha kedvem van. Eső után például könnyű gazolni. Dönthetek úgy, hogy elhalasztom, de később sokkal nehezebb lesz. Ahogy a Biblia is írja: Ideje van a vetésnek, és ideje van az aratásnak.

Egót lecsiszoló életforma ez, összeszedettebb napirendre tanít: korán kelni, bevásárlólistát írni, tervezni, és ha az időjárás közbeszól, újratervezni, akár naponta. Marika mégsem sírja vissza a plázavilágot, mert ahogy mondja, ez az igazi kényelem és családot összekovácsoló erő.

-A nagyvárosi lét életidegen, folyamatos megfelelési kényszerben tart. Kint a tanyán mérhetetlen a nyugalom: a lélek elkezd dolgozni, és visszaszorítja az elme folyamatos aggodalmaskodását. Egy idő után észreveszed például, hogy a földbe dugott mag egyszer csak kikel. És felteszed magadban a kérdést: mitől? Rácsodálkozol a természet tökéletes működésére és belátod: vannak nálad nagyobb erők, nem tarthatsz mindent irányításod alatt. Mégis biztonságérzetet ad a felismerés, hogy ennek a tökéletesen megteremtett világnak te is a része vagy.

Morovics Erika

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

274 milliót ad a kormány a kórház vizesblokkjaira

A kormány 274,5 millió forint támogatást ad a ceglédi...

Kamerával vadásztak

Többek között Cegléden tartotta akcióját a rendőrség – a...

Életmű díj

Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi fotóséletet: a Magyar Fotóművészek...

Egy ceglédi vagon életútja

Az élet néha érdekes meglepetéseket produkál, olykor olyan helyeken...

Jakab István Csáky Andrásról

Sajtótájékoztatót tartott a Városházán Jakab István, a Ceglédi Roma...