9.6 C
Cegléd
2024. április 24. szerda
spot_img

Szarmata sírok az M4-es nyomvonalán

A Monor határában fekvő régészeti lelőhelyen egy Krisztus után 2-3. századi temető harminc sírját tárták fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai, akik a sírokban az Alföldet a római korban benépesítő, keleti eredetű szarmaták emlékanyagát találták meg. Az M4-s gyorsforgalmi út M0-s autópálya és Cegléd közötti szakaszának építését megelőzően a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. régészeti feltárások elvégzését rendelte meg a kiemelt közlekedési infrastruktúra beruházások régészeti előmunkálatait koordináló Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól – olvasható a központ közleményében.

m4_02_1_1280x600A feltárt temető több sírját a szarmatákra jellemzően körárok veszi körül. A régészek a az elhunytakat a szarmata hagyományok szerint hátukra fektetve, nyújtott helyzetben, a túlvilági útra melléjük helyezett ételmellékletek edényeivel, markukba érmekkel, testükön az öltözet különböző elemeivel és ékszereikkel találták meg.

Az egyik, körárokkal határolt területen három egymással párhuzamosan fekvő sír került elő. A középsőt valaha kirabolták, így csak néhány csontszilánk maradt meg, a tőle nyugatra fekvő sírban egy gyermek feküdt, lábfejénél edénnyel, mellkasán bronz fibulával, azaz ruhakapcsoló tűvel. A harmadik sírba egy felékszerezett asszonyt temettek el, akinek mellkasán egy aranyozott bronz korongfibula került elő, hosszú ruhájának láb felőli szegélyét pedig sűrűn üveggyöngyökkel varrták ki. A lába mellé egy bronzveretekkel díszített ládikát helyeztek.

A három sírban valószínűleg egy család tagjai feküdtek, akik vagy nagyjából egy időben haltak meg, például betegség vagy egy járvány miatt, esetleg a szokásossal ellentétben nem személyenként külön körárokkal határolt területre temették őket, hanem családi parcellát hoztak létre.

sirok-2Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

A sírcsoporttól nem messze egy 3-4. századi női sír észak-déli tájolású töredékes váza is napvilágot látott. Érdekessége, hogy a sír közepén, a medence helyén egy második koponyát helyeztek el. A felső koponyán egy nagy ezüst vagy bronz lemezből készült kúp alakú korongfibula volt, amelyet borostyán gombbal díszítettek. Két spiráldíszes római stílusú fülbevalót viselt egykor, nyakát fonott bronz nyakperec díszítette. A lábaknál a bronz karikából készült lánc a csizma éke volt, derekánál borostyán, karneol és üvegpaszta gyöngyök.

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

Olvassa el interjúnkat, melyet Rajna András régésszel, a szentendrei Ferenczy Múzeumi központ régészeti főosztályának vezetőjével készítettünk a jelenlegi munkáról és a korábbi értékes ceglédi leletekről…

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Sokrétű álláslehetőségek kereskedelmi és értékesítési irányon

    Kereskedelmi és értékesítési területen mindig akad olyan álláslehetőség, amely...

Tedd meghitté a kertet, építs zárt kerítést!

    Nyugalmas környéken, jó szomszédokkal körülvéve talán meg sem fordul...

Az anyák napja mindenki számára különleges

    Az édesanyáknak kitüntetett helye van a szívekben, szeretetük és...

FitKid sikerek

A Ceglédi Vasutas Sportegyesület FitKid szakosztályának tavaszi versenyszezonja Tiszakécskén...

Két Ungvári az olimpián

Családi olimpiára készül Ungvári Miklós ceglédi olimpikon. A olimpiai...