35.6 C
Cegléd
2024. július 13. szombat
spot_img

Elfelejtettük volna?

Szabó Emil

Tettük nem felejthető. Sem az egyik, sem a másik oldalon állóké. Még ma sem! De más-más előjellel. Amikor egy-egy szeptember-októberi őszidő tájt hazafelé jöttünk a pápai tanítóképzős érettségi találkozóról, feleségemmel sokat beszélgettünk azokról az évekről. Ő Cegléden 1960-ban, én Pápán 1958-ban érettségiztem. Jól emlékszünk az 1956. körüli eseményekre.

A képzőben megszűnt a normális iskolai élet, vonatok nem jártak, gyalog mentünk haza. 1957. január 10-re hívtak vissza bennünket. S ki gondolta volna, hogy miközben ott a diákváros fiatalsága menetelt az utcán, börtönkapukat nyitogatott, Cegléden Veres László megszervezte a Nemzetőrséget, Irházi Sándor  a diáksereg élére állt, majd Hidvégi Lajossal, s másokkal együtt szuronyosok vitték őket fogdába…Nyíri Béla, Csendes Béla és Jákó János aláírásával felhívás jelent meg Cegléd népéhez: „A gyártelepek és a munkaeszközök, gépek a mieink. Éberen vigyázzatok reá, nehogy a meggondolatlanság jóvátehetetlen károkat okozzon ezekben.” 1)

Apám is arra figyelmeztette legidősebb bátyámat, amikor október 21-én hazament a búcsúba, hogy nem kellett volna kitépni elsős húgod könyvéből a vörös katonát, megtudja valaki és ezek nem kímélnek senkit. Emil 28 éves volt akkor. 2) Még nem töltötte be a 17. évét, amikor a nyilasok, mint leventét, nyugatra hurcolták munkaszolgálatra, de öt hónap után angol hadifogságba esett, s Brüsszelből pontosan egy év múlva, 1946. május 10-én jöhetett haza. Napszámos volt az erdészetnél, hogy magánúton letehesse a vizsgáit. 1947-től a Győri Vagongyár Hídüzemébe került, majd megnősült, hogy segítsen a családon. Jómagam az ötödik fiú voltam. 56/57-ben műszaki tisztviselő, üzem technikus lett. Egy fia, egy lánya született, házat építettek Véneken, melyet az Ásványrárónál átszakadás után a Szigetköz végében duzzadó nagy árvíz (1954) teljesen elöntött.

1957-ben III. éves tanítóképzős voltam. A januári visszatérés után elkövetkezett nekem is az az időpont, amikor 17 évesen, először katedrára állhattam. (Szerdánként névsor szerint haladtunk.) Tervezet írás, nyakkendő, sötét ruha. Bemutató tanítás – utána bírálat dr. Hollósy Tibor tanár úr irányításával. Március 13-án következtem, életem első óráját tartottam a gyakorló iskola 3. osztályában. Olvasmánytárgyalás, a címe: Március 15-e. Néhány nappal korábban az esti naposi beszámoló előtt olvastak nekem is egy újsághírt a barátaim: Március 6-án letartóztatták a Szigethy Attila vezette Dunántúli Nemzeti Tanács Sajtóirodájának tagjai közül Szabó Emilt…s további nevekről is volt hír. A bemutató óra előtt a neveléstani, pszichológiai, módszertani felkészítésünket nagyon alaposan végezték tanáraink. Csak erre nem lehetett gondolni! Pali bácsi 3) fogott vallatóra (osztályfőnököm): Ugye a te bátyád, tudtam! Szólj, hogy mit tudnék segíteni! De most nyugodt legyél! Szépen taníts! Azt az 50 percet soha nem felejtem el, az elsőt! Tanítottam és belül sírtam. Valamit megéreztek a kicsik is, nagyon figyeltek, velem voltak. Végigkísért az „élmény” életutamon mindig sok oldalról átgondoltam és átéreztem: mi lehet a hatása annak, amit tanítok.

Emilt 4. rendű vádlottként bíróság elé állították: „Bűnös, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel büntettében.” 4)  Négy évet kapott, majd fellebbezés után kettőre csökkentették.  Igen, ahogy az indokolás írja: beismerték, hogy sajtó- és tájékoztatási irodát hoztak létre, „hogy visszaverjenek minden olyan akciót, amely Szigethy Attila ellen irányul.” Röpiratot is szerkesztettek, postáztak, mert új pártot szerettek volna létrehozni…

Aztán gyűjtőfogház, Mélykút, Márianosztra. Innen hozta a mondást magával: „Kegyhely, piszok egy hely.” Jó magaviseletű volt, másfél év múlva szabadult, 1958. szeptember 15-én. Öccse tényői esküvőjére nem engedték el a rendőrök (nov. 8.) Cegléden már itt lehetett (1962. július), ő volt a násznagyom, jött velünk a monori katolikus nagytemplomba is.

Vagongyári pályafutása derékba tört, előbb egy lakatos szövetkezetben, majd a Győri Műanyagipari Szövetkezetben dolgozott 1988-as nyugdíjazásáig. Kapott kárpótlási jegyeket, de nem soká élvezhette. 1993 őszén, 65 évesen elhunyt. Egy évvel korábban a teljes peranyagot ezzel a megjegyzéssel közölte a győri újság: „Szerkesztőségünk úgy véli, a sajtószabadság olyan kincse a nemzetnek, amit védeni, őrizni kell.”

Szabó Alfréd

Jegyzetek:

  • Böőr László: Adatok az ’56-os Forradalom Pest Megyei Történetéhez TIT Bp. 1957.
  • Győri Életrajzi Lexikon Győr Városi Könyvtár 1999. 337.o.
  • Galló Pál a ceglédi gimnáziumban érettségizett, testvére Miklós itt tanított a Szent Imre fiúiskolában, majd 1944-ben önkéntesként bevonult és hősi halált halt. – Ezt akkor még nem tudtam (Sz.A.)
  • A per teljes anyagát folytatásokban közzétette a Nyugati Hírlap 1992. október 17-től.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...