35.6 C
Cegléd
2024. július 13. szombat
spot_img

Volt egyszer egy templomper

Surányi DezsőMájus 22-én 18 órától dr. Surányi Dezső az 1752-53-as ceglédi templomper történetéről szóló most megjelent kiadványról tart előadást a Városi Könyvtárban. A szerző a ceglédi egyházak templom feletti vitájáról és annak előzményeiről írta meg könyvét.

A jogi szöveg vegyesen latinul és kivonatolva magyarul maradt meg 22 nagyalakú lapon a per anyaga. Ennek eredeti példányát a Nagytemplomi Református Egyház irattára őrzi. Lizik Zoltán református lelkész másolati példányát évekkel ezelőtt átadta Kiszel Mihály plébánosnak. Majd eljutott később hozzám a dokumentum másolata, amit megismerve, érdemesnek találtam feldolgozni és bemutatni ezt a ma már feledésbe merült, mégis tanulságos ügyet. Célom, hogy legyen békesség a múlt ismeretéből, ne csak az ökumenikus imanapokon…

A könyv címlapja

A Dózsa-féle parasztháború Magyarországon, majd Luther reformtörekvései Európában politikai, egyházpolitikai változásokhoz vezettek. Cegléden is kiváló hitszónokok jelentek meg, a város katolikusait előbb a lutheri tanok felé fordították, majd a kálvini eszmények kerültek túlsúlyba Cegléden. A katolikusok több mint két évszázadon át csak szórványt alkottak, pár családnál. Viszont a török uralom meggyengülése idején kezdték abonyi, majd kecskeméti ferences szerzetesek ismét pasztorálni a szórványban élő katolikusokat. A templom-vesztés 227 évig állt fenn, miközben sem az országos, sem az egyházi közigazgatás nem volt képes normálisan működni a hódoltsági területen. A vallási igényeket az időtájban kis befogadóképességű gyülekezeti házak szolgálták…

Nagy változásokat Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalása indított el. A Habsburgok támogatásával a katolikusok egyre nyíltabban visszakövetelték jogi úton azokat a templomokat, melyeket Szt. István korától birtokoltak. Így történt ez Cegléden is.

Egy sajátos és sajnálatos esemény gyorsította fel az itteni eseményeket. A pásztói kántortanító, Bíró Mihály saját elhatározásból felment a templomtoronyba megnézni a harangok jelzetét, miről árulkodnak. De a szemfüles református asszonyok az istentisztelet alatt lefülelték a kíváncsiskodót, és lett is nagy ribillió belőle. Ellentétes vallomások dacára is, valamilyen fokon tettlegesség  is történhetett (lökdösődés, sőt kerítésen túlra perdítés) – amit aztán nem hagyott annyiban Bíró Mihály.

Beadvány ment Pozsonyba és 3 fős ténymegállapító delegációt küldtek Ceglédre. Bécs azután a Vármegyét jelölte ki a jogi eljárás lefolytatására. 1752-ben indult perügyben a jelentős lépések 1753. június 27-től datálódtak. Legfőképp az összetört oltárkő, a jelzetes kövek lettek árulkodó bizonyítékok. A per természete szerint volt nagy mozgósítás mindkét oldalon. A Váci püspökség is erősen aktivizálódott, a református atyafiak pedig próbáltak civil pártfogókat szerezni. Elég szerencsétlenül választottak a reformátusok tanúkat, akik 27-en voltak; közülük 5 fő helybeli, a többi abonyi, szentmártonkátai, ócsai, nagykőrösi és kecskeméti személy. A felekezet szerint 23 református és 4 katolikus volt.

A Vármegye kimondta a végső határozatát, bár országos méltóság megkeresésével, és 200 juh ajándékozásával is próbálkozott az alperes. Mindhiába. 1753. május 3-án Márthonyi Pál kanonok szentelte újra a templomot a katolikusoknak. De nemsokára Mária Terézia bölcs elhatározásával a református egyház is kőből építhetett templomot, bár ennek az engedélyezésétől a klarisszák lényegében elzárkóztak. Ezzel bizonyos értelemben a jogi adok-kapok keresztény-keresztyéni vitáknak mégis vége szakadt. De utána újult erővel fellángolt – a templom méretében, a torony magasságában, a ceglédi lakosság felekezeti létszámában, majd a városi tisztségviselőkben a számháborúzás – és máig megmaradtak súrlódások. A történelmi sebek nagyon nehezen gyógyulnak, az előítéletek meg újraélesztik.

A történelmi források szerint ceglédi katolikus plébánia 1746-tól újra működni kezdett. Botka István plébános érdemei nagyok, aki 1772. május 10-én sajnálatosan korán és váratlanul elhunyt. Diszpozícióval Belkovics István monori plébános vette át a hivatalt a püspök rendelkezése szerint. A későbbi események a Szt. Kereszt templom és plébánia Historia Domusában olvashatók.

Ma az lehet a felekezeti vezetőknek a legnagyobb fejtörés, hogy a félig megtöltött templomokban hogyan növekedhetne a gyakorló hívek száma, mert mára nagyon is a múlt témája lett a templomméret kérdése… Viszont sokkal fontosabb lenne az egyházközségi krónikák vezetése, mert egy-két emberöltő, s a tényeket szóbeszédes legendák fogják eltorzítani. Például milyen fontos adat, hogy a front alatt, a hívei mellett kitartó Taraba plébános a Járásbíróság pincéjében – korát megelőzve – ökumenikus jellegű istentiszteletet, misét tartott a ceglédieknek. Ezt azért tudjuk biztosan, mert fennmaradt a krónikája. Ezt írni kellett, most is kellene…

ESDÉ

  1. kép A könyv címlapja
  2. kép Szent Kereszt templom

Hasonló hírek

1 hozzászólás

  1. A vallások és a nemzetiségi különbözőségek felszítása legtöbbször háborúkhoz vezettek, épp ezért a vallás, egyház működése káros, főképp azt nézve, hogy mennyi pénzt vonnak el adók formájában a lakosságtól fenntartásuk érdekében. Beleszólnak mindenbe, csakhogy híveiket vagyonukat, hatalmukat növelhessék, Cegléden több felekezet egymásnak ugrasztja a lakosságot az uralom megszerzése érdekében.

    Tanaikat soha nem tudták bebizonyítani, kivégeztek tudósokat, csillagászokat, és Galileit is elítélték, nem beszélve a vallásháborúkról. A hit nem más, mint a tudatlanságból eredő feltételezés. Amennyiben több ,,hívő” lenne az nem jelenti, hogy igazuk is lenne nekik. (Hiába van egy tehénlepényen 1 millió légy, attól az még nem lesz ízletes, és finom.) A vallás üzlet, és hatalom. Egyszerre látható Cegléden az egyházak luxusa, és ezen a lapon is bemutatott hajléktalanság, és a kukából ételt szerezni kényszerülő édesanya mint jelenség. Hiába mondják, itt diktatúra van! A létminimum alatt élők tömege, a kényszerből kivándoroltak, télen megfagyott évi kb. 300 fő sorsa nem érdekli a tolvaj politikusokat sem. Lehangoló az is, ahogy a politikusok bánnak Ungvári Miklóssal és edzőjével! Persze a fidesznek, és Földi Lászlónak jó volt, hogy sikeres sportolók szerepeljenek korábban a kampánylapján. Gondolom, nem a sportsiker alapján jár elismerés, támogatás, hanem a PÁRTHŰSÉG alapján. Keveset beszél arról is, hogy korábban a csalás miatt becsődölt Cegléden működött brókerház igazgatója is szerepelt a korábbi szórólapján. (Azóta valószínűleg eljárás folyik ellene…)
    Hányszoros összeggel lett túlszámlázva a judoépület??? Pénztáros Lőrinc Kft-je vagy más mutyicég építette?

    Hörömpő Annamária meg tanítsa meg köszönni Takács Lászlót, mert ő még a munkatársait is lenézi. Azt hiszi, hogy nála idősebb hölgyek előre köszönnek neki? Ajánlanék neki egy illemtankönyvet, ha nem tanították meg otthon, hogy hogyan illik viselkedni! Kár ezekre közpénzen fűteni a téli közgyűléseken! A legjobb lenne, ha feloszlatnák magukat, és a lakosság gyakorolná a nem képviseleti, hanem a közvetlen demokráciát! Mindenki tudja, hogy a képviselők milyen ügyletekkel, földekkel rendelkeznek. A jobbikos Volner érettségivel és közrendőri gyakorlattal a piacon nem keresne havi több mint 1 milliót,mint most, de a jobbikos Csuri Károly is exparkolóőrként dönt milliárdokról. Csak az megy politikusnak, aki semmire sem alkalmas, csak a mutyira.

    http://www.origo.hu/sport/egyeni/20170505-lemondott-ungvari-miklos-az-mjsz-ben.html

    https://www.youtube.com/watch?v=GAVF0eR0QDs

    Az egyházak pénzért, hatalomért adják el híveik szavazatát, mindannyiunk kizsákmányolása, és saját hatalmuk, vagyonuk megerősítéséért: (Ja, és fizetésük 20%-át le kell adni a ,,Kedves Vezető” egyházvezetőnek. Mi ez, ha nem kizsákmányolás, és leigázás?)

    http://magyarnarancs.hu/belpol/kozos-ismeroseink-hosszabb-ideje-szorgalmaztak-nemeth-sandor-a-vajna-ebedrol-102018

    SE isten, SE haza, SE úr, SE szolga!
    Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!

    https://hu-hu.facebook.com/anarchoinfo/

    https://hu-hu.facebook.com/AnarchistakKozossege/

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...