2017. nyarán új madárfaj, egy vörhenyes fecske-pár fészkelt Balatonfüreden. A fészekből három fióka repült ki július első hetében. A helyszíni megfigyeléskor ráadásul egy, a madarászok előtt eddig nem ismert, korábbi évekből származó fészek is előkerült, közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyóból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú félcsövet tapaszt.
Sok helyen elterjedt, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Kontinensünkön a Földközi – tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területén fészkel.
Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, csak nyolc helyen kerültek elő. Idén április 16-án két, egymástól valószínűleg független megfigyelés is volt Tatán, illetve a magyar–román–ukrán hármas határ közelében. A balatoni madarak első megfigyelési adatai 2017. május 5-éről, a Grand Anna Hotel közeléből származik. Ezt követően a madarászok 35 alkalommal figyelték meg a fecskéket.
A vörhenyesfecske-pár a hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre építette fészkét. Külön meglepetés volt, hogy idén épült fészek mellett egy korábbi években, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amiről eddig nem volt tudomásuk.
A fiókák első megfigyelése július 5-étől származik, ekkor négy repülő madarat (három fiatalt és egy felnőtt példányt) láttak a madarászok. A sikeres költés azért is számít különlegesnek, mert az egyik szülő a fióknevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. Augusztus 22-én az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden a fészkelő hely közelében.
Sajnos, az új fecskefej alkalmi megtelepedése nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50%-os állománycsökkenését és az ez által okozott kárt.
A háttérben több ok is áll:
– az élőhelyek átalakítása, fészkelő helyek (már sajnos csökkentek az istállók és tanyák)
és a táplálék csökkenése
– a klímaváltozás (sár, mint fészeképítő anyag hiánya a száraz tavaszokon)
– és ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása. 
Azért láttam biztató jeleket is, ugyanis az egyik nap a Gerje csatorna melletti víztározó tó felett kb. 200-300 fecske körözött a tó felett repkedő szúnyogok között eleség reményében.
A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van, állománycsökkenésük megállítása, megfordítása mindannyiunk fontos feladata.
Mészáros Iván
(Fotó: Wikipedia)
