Falunappal egybekötött születésnapot tartottak Tápiószőlősön szeptember 29-30-án, arra a jeles napra emlékezve, amikor 1947 október 1-jén Tápiószőlős önálló település lett. A két napos ünnepet főzőverseny, lovas felvonulás, koncertek, helyi művészeti csoportok fellépései tették emlékezetessé, de kopjafát és emléktáblát is avattak az évfordulóra emlékezve.
– A falu története azonban nem egy emberöltővel ezelőtt kezdődött, a település környékén már a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, szarmaták és avarok. – erről Dr. Szoboszlay Árpád polgármester számolt be lapunknak. – Megtelepedésüknek legbecsesebb bizonyítéka – a tápiószőlősi határ közelében – az 1923-ban megtalált szkíta aranyszarvas. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kedvező földrajzi környezet erre alkalmas volt. A középkorban a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált két, XII. századból való kőtemplom maradványa: a falu déli részén lévő, a középkori Birincsek, a másik a jelenlegi 311-es úttól nyugatra levő Félegyháza nevű falu központja volt. A tatárjárás szörnyű pusztításai után a Tápiómente falvait is újjáépítették. A török megszállás idején viszont a falu elnéptelenedett és csak a 18. században kezdett benépesülni újra, ebben fontos szerepet játszott az Alföldön megjelenő szőlőtermelés. Bár már a 20-as évektől egyre nagyobb hangot kapott a település önállóvá válásának igénye, végül 1947-ben érkezett el az a pillanat, amikor valóra is vált. A következő évtizedekben a lakosság lelkes közreműködésével szerveződött meg a falu élete: makadámút készült, községháza, posta, iskola, óvoda, orvosi rendelő épült, villamosítás, vízhálózat, gázvezeték valósult meg és 2017-ben a csatornázás lesz a következő, mérföldkőnek számító lépés.
Az ünnepi rendezvényen Tápiószőlős apraján és nagyján kívül részt vett a testvértelepülés, a Maros megyei Búzásbesenyő harminc fős küldöttsége. A születésnapon kiállítást is megnyitottak: a Pest Megyei Értéktár vándorkiállítása részeként bemutatták Tápiószőlős helyi értékeit is, köztük a két templomot és helyi mesterek, költők életművét.
