Szabó János és Vas Erzsébet 1957. október 5-én házasodtak először, tehát most 60 éves házasok. 4 gyermekük született: két lány Eszter és Erzsébet és két fiú János és Imre, akik tíz unokával és tizenegy dédunokával örvendeztették meg János bácsit és Erzsébet nénit.
A jeles napon népes család és jó ismerősök gyűltek össze a Fürdő utcai otthonuknál. Nekem Erzsébet néni rokona szólt, legyek szíves írjak az eseményről, ezt örömmel vállaltam. (Sörös István, az unokájuk a Ceglédi TV-hez bement, hogy ezt az esemény megörökítenék-e, s ott valaki azt mondta, hogy ez nem esemény.)
13 órakor megérkeztem heves készülődés közepette, lovaskocsik és hintók voltak feldíszítve piros-fehér-zöld szalaggal. A hintó, melyen Bezzeg István irányította a lovakat, az újraházasulandó párnak volt előállítva, hiszen ezen a napon másodszor is kimondják a boldogító igent.
János bácsit kérdeztem milyen volt az életük idáig, ő annyit mondott 50% jó, 50% nem egészen jó. S ki kezelte a pénzt János bácsi? A kedves feleségem, jött a válasz, ezt jól is csinálta. A gyermekeinket szeretetre és munkára neveltük. Ezt tettük mi is. A vendégvárásnál, mint illik az asztal finom falatokkal és italokkal volt tele, melyet szívesen kínáltak a megjelenteknek. Még ez idő alatt otthoni ruhában volt János bácsi és Erzsike néni. Valaki megszólalt, ideje már ünneplőbe öltözni. „60 évvel ezelőtt János bácsi, a fiatal vőlegény gondolata akkoriban az volt, hogy inkább vetkőzni”
Ezek után a vőlegény igen büszke kalapban, ünneplőben várta menyasszonyát. Erzsébet néni megjelent kezében hófehér csokorral, mely a hajával harmonizált. A felettük lévő bárányfelhők is fehérek voltak, ahonnan az Isten is lehet, hogy nézte őket. Én csak azt mondtam a házasulandó párnak, amit nejem szokott mondani esténként: sokat ébredjünk még együtt. Ezután három tündéri koszorúslány érkezett a dédiékhez. Majd fotózkodás után indulás a hintóhoz.
Elől egyik unokájuk, Sörös István csikósruhába beöltözve szép lovával vezette a „fiatal”pár hintóját. A meghívott vendégek két lovaskocsival indultak el. Az egész család szereti a lovakat, engem is felinvitáltak az egyik kocsira. Ezek a látványos fogatok körbekerülték a Budai út és a hobbitelkek utcáit. Amerre haladtunk Sörös István és Hoffer Karcsi kancsikával pattogtatott, a kertekben kintlévő emberek és gyerekek lelkesen integettek a felvonuló vendégseregnek, mivel sokak ismerik őket a Budai úton. Ezután a Budai úti iskolába indult mindenki, hogy együtt legyenek szemtanúi az házasság újrakötésének. János és Erzsébet 18 óra tájt a pap előtt ismét kimondták az igent. Majd bőséges vacsorával: húslevessel, birka-marha pörkölttel, tortákkal és számtalan itallal lett megvendégelve a násznép.
János bácsi és Erzsike néni fejősök voltak a téeszben, ez idő alatt kisbalaton-nyi tejet fejtek. Megtudtam, hogy ők még sohase látták a Balatont. Erzsébet néni rokonai elvitték őket nászútra, ami egy Balatoni körutazás volt két nap alatt.
Sok szeretetet és boldogságot kívánok még, kérem a Teremtőt így is legyen!
Józsi Bá
Sok szeretettel köszöntöm Erzsikét és Jani bácsit Gyémánt lakodalmuk alkalmából.Szívből kívánom életükre a jó Isten áldását,hogy még sok szép napot ,évet éljenek még Együtt szeretetben,egészségben kedves Családjuk körében.Mesterné Marika.
Köszönet a cikkért Jòzsi Bá!
Erzsébet,János,Imre,Eszter
Gyönyörű képek, gyönyörű megemlékezés, egy gyönyörű alkakora!
Szeretettel gratulálok!
Én is azt kívánom, mint a sorok írja: „sokat ébredjenek még együtt.”! További boldog, szép éveket!