35.6 C
Cegléd
2024. július 13. szombat
spot_img

Veni Sancte Spiritus

„Száz évvel a honfoglalás után, 996 tavaszán nagy nyüzsgés hangjai verték fel az egyik dunántúli erdős dombtetőt… A bencés szerzetesek most fundált kolostora mellett szűkös kis kápolna, Szent Márton tiszteletére szentelve. Az épület előtt fiúk gyülekeztek, 10-16 évesek lehettek, a közeli-távoli környékről érkeztek, hangos magyar beszédüktől visszhangoztak a falak és az erdők lombjai. Egy fekete csuhás szerzetesbarát csitította őket, majd a kis csapatot beterelgette a kápolnába. És ott, a szerzetesek ajkán felhangzott a latin gregorián fohász: Veni Sancte Spiritus…[Jőjj Szentlélek Isten…] Történelmi pillanat volt ez: megkezdődött az első magyar földi iskola élete.”1)

    Cegléden tavaly, december 12-én adták át a felújított, megszépült Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola épületét. Uniós, egyházmegyei és városi támogatással újult meg. De hogyan folytatódott a pannonhalmi kezdet? Mióta van katolikus iskola városunkban? Milyen körülmények között tanultak a diákok?

  Az államalapítás után a honfoglaló szállások közelében kisméretű feudális keresztény falvak létesültek, ám 1241-ben Cegléd falu is elpusztult (Hidvégi). 1332-ben (pápai tizedjegyzék) bizonyosan volt itt plébánia, nyilvánvaló, hogy tanítás, oktatás is folyt. 1350-ben állt a Szent Anna kápolna, majd nemsokára (1368) a Klarissza apáca rendnek adományozta Ceglédet Erzsébet királyné.

  A reformáció térhódítása után a lakosság egy része elszéledt, más része felvette az új vallást. Az ősi egyház több mint 200 esztendőre megszűnt, bizonyára a klarisszák iskolateremtő munkája is elveszett. 1740 után számos katolikus jobbágy családot telepítettek a városba.

Az iskolaépület (félköríves dongaboltozat, csúcsíves ablakok), mely az egykori Szent Anna kápolnával egybeépült nagyobb templom közelében állt, egy 1753-as helytartótanácsi döntéssel került vissza a katolikusok birtokába, a templommal együtt. Ebbe az iskolába járt Bobory Károly, Nagy-Sándor József, Toldy (Schédel) Ferenc pedig itt tanult meg magyarul…

1880-ban a 26 ezer lakosú Cegléden a katolikus iskolákba (a tagiskolákkal együtt) ezerharminchét tanuló járt. A mai Dózsa szobor oldalánál a piactér felé egy nagy, L alakú épületben tanultak a központi iskolások.

    A Pesti út- Jászberényi út sarkán állt a Vadember fogadó (kis néger rajza himbálózott a bejárati bádogsilden), melyet 1875-ben már régi fogadóként említenek az írások. Ebben alakult meg a Ceglédi Kaszinó (1842.). A szomszédságban dolgozott Simonffy Kálmán jegyző, s írta szebbnél szebb nótáit. Az 1870-es években lebontották az öreg épületet, s helyére emelték egy új, eklektikus (később műemléki) fogadót, „melynek emeletén tizennégy vendégszoba ékeskedett és egy díszes hangversenyterem. Innen indult világkörútra Farkas Jóska cigányprímás a zenekarával.”2)

    A millenniumi esztendőre gondosan készült a város. Az Árpád tér korábbi kialakítását most a Kossuth tér (névadás 1894.) rendezése követte. Új épületre volt szüksége a katolikus iskolának, mert a téren álló régi iskolát a város kisajátította. 1895. április 21-én katolikus népgyűlésen egyhangúan elhatározták, hogy a (Vadember) fogadót megveszik iskolai célra.  Novemberre elkészültek az első átalakítási tervek, mely szerint az emeleten hat tanteremben lesz a leányiskola, a fiúiskola a földszinten hét teremben, gondnoki, pénztári hivatal az udvari épületben lesz, egyháztanácsi és vizsgaterem, valamint tanítói tanácskozó terem pedig a földszinten. 1895 végén úgy döntöttek, hogy az átalakítást csak a szünidő beálltával kezdik meg. 1896. január 22: a fiúk ideiglenesen átköltöztek, a lányok még maradtak a régi iskolában. Márciusban Tímár János vállalkozóval megkötötték a szerződést. A tanév végén elkezdődött a munka. A helyi újság panaszolta is, hogy „a régi iskola udvara úgy néz ki, mint a hortobágyi csárdáé. Kerítése nincsen, csak egy bamba kútágas bámészkodik ki az újonnan nyílt piacztérre.” (Czegléd és Vidéke 1896. jún. 28.) Ugyanebben a lapban olvasható a hír az iskola megnyitásáról. Bizonyosan ez a születésnap, ahogy kilencszáz évvel ezelőtt is történt ilyen: „A r. kath. egyházközség vendéglőből átalakított új iskolája már teljesen elkészült, s pénteken [okt. 23.] az előadások megkezdődtek. Az ünnepélyes „Veni sancte” pedig ma reggel 9 órakor lesz. Kár, hogy az iskola udvara olyan ronda, hogy az még mindig használhatatlan.” (1896. okt. 25.)

Kép a főépületről 1951-ből (Cegléd Városképi és Műemléki Vizsgálata 1951. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja – Kézirat)

  Az első és a második világháború idején sok megpróbáltatás érte a tanulókat-tanítókat és az épületet. Az orosz csapatoktól 1946. február 8-án kapták vissza az iskolát, szétszedve, padok, asztalok, ablakkeretek nélkül, ahogy erről Tóth János tanár úr írt az előző lapszámban. Békeidőben már „csak” egy 1976-os életmentő födémcsere okozott gondot, a régi „sárgerendák” porladtak, gombásodtak, életveszélyt kellett elhárítani.

    A tavaly decemberben átadott épületekben zavartalanul folytatódhat a nevelés-oktatás. A szép felújítás után gondoljunk újra a bencés szerzetesek Szent Márton hegyi teremtő munkásságára, s ne feledjük a kiváló művelődéstörténész (prof. dr. Mészáros István) szavait: ”A magyar iskolák ezután az európai műveltség szertesugárzó műhelyeivé váltak.”

Veni Sancte…

Dr. Szabó Alfréd

Jegyzetek:

  1. Mészáros István: Magyar iskola: 996-1996  Eötvös József Könyvkiadó Bp. 1997.
  2. Hidvégi Lajos: A Vadember fogadó Ceglédi Hírlap 1976. okt. 2.

Irodalom: Hidvégi Lajos Pusztabokrok Cegléd, 1984.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...