Egyik TV csatornánkon a műsorvezető, médiaszemélyiség határozott véleménnyel rangsorol művészeti alkotásokat (is).
Ez adta az ötletet, hogy hasonlóba kezdjek. Nem vagyok annyira széles látókörű, pláne nem olyan bátor, hogy szigorúan ítéljek. Megengedik, hogy ez egyszer kritikust játsszak? Elsősorban a Ceglédi alkotók Egyesülete háza tájáról választottam témáimat. A legígéretesebb 5. Ez lesz a „műsorom” címe.
5. Hozzánk került egyik ping-pong asztal méretű vászon a kiállításunk nyitójáig. A fiam szobájában fért csak el, mikor hazajött így fogadta: Nálam járt Jackson Pollock?! A ceglédi származású Kiss Gábor absztrakt expresszionista képeivel a műkereskedők figyelmét is felkeltette, kelet európai művészeti vásárok után, Cannes-ben is láthatta munkáit a közönség. Most benzinkutasként dolgozik a nyugati határszélen és várja a jobb időt, hogy a szabadban festhessen. És most sem plein air.
4. Felvételiztetés közben a Gimnázium legfelső termének ablakából ráláttam a strand termál medencéjének gőzölgő felületére, az elemek találkozásának szépsége majdnem eltántorított feladatomtól. Orosz Fanni egy egész képsorozatot szánt ennek a látványnak. De ha pontosak akarunk lenni: a részletek részleteinek, minek következtében létrejöttek az elvont határán egyensúlyozó puha textúrái, kék-fehéren bársonyos, vagy éppen keményen gyöngyöző látványai. Szegeden képi ábrázolás mesterszakon tanul, szombatonként főként felnőtteket tanít, vagy inkább vezet a művészet élvezetére.
3. Műtermet épít magának és épp fotósiskolába készül Koroknai László. Ceglédiként az Albertirsai Fotóklub tagja, akinek FIAP és MAFOSZ pályázatain gombamód szaporodnak „elfogadásai”. Anett című portréja az International Portrait Photography Contest díját nyerte el és elérhető a 13 Collection Winners site-on. A Tóth István, Pap Elek és Sallai László nevével fémjelzett ceglédi portréfotós hagyományok sem ejtették zavarba, kortárs módon, műfajok határterületén nyúlt a témához. Véleményem szerint a festészet legnagyobb női szépség ábrázolásaival összemérhetők munkái.
2. A CAE kézműves szekciója élenjár a hagyományok megismertetésében. A Művelődési Központ színháztermének előterében az elmúlt év legnagyobb ceglédi kulturális eseményeit dokumentáló tárlaton örömmel vettem észre a fazekasok, csipkeverők, foltvarrók, kosárfonók, szálasanyag-feldolgozók, lószőr-ékszerkészítő mestereink oktató és bemutató tevékenységének eredményét. Elmúlt évben elhunyt elnökünk, Czékmányné Nagy Mária szellemiségét viszik tovább, e munkában egyre inkább partner a város Önkormányzata.
1. Tapasztalatom szerint kiállításra, koncertre, színházi előadásra a felső ezer jár. Főként értelmiségiek, akik családi, vagy iskolai forrásból szerezték művészeti érzékenységüket. A művészetpártoló és szerető polgártárs nem terem magától. Az befogadóképesség „trenírozható”. Ezért gondolom legfontosabbnak a művészeti tárgyakat tanító tanárokat és intézményeket, köztük az Erkel Ferenc és Tetz Művészeti iskolákat, FIAM és BPK köröket és a városi rendezvényeket, ahol a fenti alkotók megmutatkozhatnak. A megújuló Művelődési Ház, Városi Könyvtár és a nehezen, de mégis működő Artem Galéria nélkül nincs kulturális jövő.
A „műsorban” szakértőnk volt Lukácsi Ágnes CAE alelnök és Baán Katalin fotóművész. Köszönöm segítségüket!
P.R.G.
