7.3 C
Cegléd
2024. április 18. csütörtök
spot_img

Méhek, lepkék – az emberiség jótevői

Surányi DezsőMegdöbbentő adat volt olvasható az egyik tudományos lapban: csaknem másfél milliárd munkahely szükségessége függ a világon a beporzó állatoktól – ha csak négytagú családokkal számolunk, az emberiség 3/4-ére kihat. Az összes termesztett növényfaj 3/4-ének is a léte a beporzó állatokon múlik! Ezért óriási veszélyt jelent az emberi jólétre, ha nem állítják meg a méhek és a lepkék számának csökkenését.

Brit tudósok arra figyelmeztettek, hogy beporzó állatok közvetlenül felelősek például a gyümölcsfélék, kenyérgabonák, a mogyorófélék, a kávé és a kakaó jövőjéért. Ez különösen a világ szegényebb közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők 60 %-a számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban ma kb. 1,5 milliárd ember dolgozik. Ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy 1/3-a – olvasható a Nature c. lap megjelent tanulmányában.

A beporzásban közreműködő állatok nagyrészt méhek, lepkék, pillangók, darazsak és más bogarak is, de bizonyos növényeknél a madarak, denevérek, gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél juttatja célba a virágport. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav.

A beporzók megfogyatkozásával, eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. “Ennek eredményeképpen évente akár 1,4 millióval nőne a elhalálozások száma” – vélik a kutatók. De a vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint 90 %-ának beporzása állatfajoktól függ. Már most csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a lepkék mintegy 9 és 9 %-át sorolják a veszélyeztetett állatfajok közé. A méhek 20 ezer faja (!) felelős a világ 107 faja legfontosabb termésének több mint 90 %-a beporzásáért.

Az európai, észak-amerikai, afrikai és ázsiai méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az ún. kolónia-összeomlás jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírusok, gombák, rovarirtó szerek vagy a környezeti tényezők kombinációja állhat. A tanulmány szerzői szerint sürgős intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés visszahatásaitól. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, vagyis megerősítik a kultúrflóra sokféleségét.

Bizony a méhekkel együtt sok minden eltűnne. Korábban az MTA Ökológiai Kutatóközpont (benne személyesen én is) segítettünk annak a nemzetközi tanulmánynak az elkészítésében, amely szerint a száz leggyakoribb haszonnövény 70 %-át rovarok vagy más állatok porozzák be (ebből vette a Nature tanulmánya az adatokat!). Eltűnésükkel az alma, áfonya, hagyma, káposztafélék, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka stb. termelése is bizonytalanná válna…

A mandulának már az ember segít

Az emberiség élelmezésének 30-35 %-a – mennyiségileg – tehát az állati beporzás sikerességétől függ, ha viszont a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, akkor ez az arány jóval magasabb. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése arra figyelmeztetett, hogy a kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan nő, és e mögött számos esetben felelőtlen emberi tevékenység áll. A rovar beporzók több mint 40 %-át helyi jellegű veszélyek fenyegetik. Számuk főleg a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások, a növényvédő-szerek alkalmazása, az invazív fajok növekvő hatásai, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozások miatt csökken.

A kutatók szerint a növényvédő szerek – beleértve a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket – világszerte súlyosan veszélyeztetik a beporzókat, egy másik kutatás szerint azok károsítják a vadméheket (a házi méhre nézve érdekes módon azonban nem egyértelműek az eredmények). A genetikailag módosított növények rendszerint jól tolerálják a növényvédő szereket, vagyis e vegyületeket olyan koncentrációban lehet alkalmazni, amelyek jó eséllyel kipusztítják a gyomokat a táblából, ezáltal viszont a beporzók táplálékforrásai beszűkülnek. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, ott van a legfőbb csapda, ha valamely kórokozó vagy kártevő „kijátssza” a rezisztenciát. A brazil és amerikai szója-, vagy afrikai kukorica botrány bizony figyelmeztető jel. És figyelmeztető a dilettáns, politikai hűségből földbirtokossá vált gazdálkodóknak is – mifelénk.

ESDÉ
Fotó: SD fotó

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...