6.2 C
Cegléd
2024. április 16. kedd
spot_img

Kerékpárút a nyugalom szigetére

Csemő, a tavaly 65. születésnapját ünneplő település nemcsak a „virágos” jelzőről ismert, de arról is, hogy országosan a legnagyobb tanyavilágot mondhatja magáénak. Az utóbbi években számos fejlesztésről, beruházásról, sikeres pályázatról adtunk hírt Csemővel összefüggésben. Az ugrásszerű fejlődést, a sikerek örömét kissé beárnyékolja, hogy Lakos Roland, a község első embere mindeddig hiába küzdött a Cegléd és Csemő között létesítendő kerékpárútért: a kerékpárútra vonatkozó pályázatot elutasították, pedig a lakosság és a két település vezetése részéről is teljes egység van a szükségességét illetően.

– Cegléddel közösen küzdünk azért, hogy a két helységnév tábla között folyamatos kerékpárút épüljön. – mondta el Lakos Roland polgármester. – Tavalyi évben eldőlt, hogy a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program pályázati rendszerében támogatást erre nem fogunk kapni, ezért „lecsupaszítottuk” a terveket a legszükségesebbekre, hogy kisebb költséggel, nagyobb eséllyel induljunk újra. Már mindegy, hogy pályázati segítséggel vagy anélkül, csak valósuljon meg; számomra ez már presztízskérdés!

Nincs olyan fogadóóra, szinte nincs olyan beszélgetés, ahol szóba ne kerülne a bicikliút…
Nem az kérdés, hogy szükséges-e kerékpárút, nem az a kérdés, hogy Cegléd is, Csemő is akarja ezt a fejlesztést, mert abban mindenki egyetért, hogy indokolt és szükséges! Az egyetlen kérdés, hogy a nagyságrendi 500 millió forintnyi költséget hogyan tudjuk Cegléd városával közösen előteremteni. Önerőből erre egyik településnek sincs esélye, ezért vesszük igénybe az országgyűlési képviselő úr segítségét, mozgósítjuk a személyes kapcsolatainkat is. Hitem szerint a csemőiek látják, hogy küzdünk a célért, hogy ami helyben rajtunk múlik, azt megtesszük. A központi pénzek elosztására befolyásunk nincs, viszont a kérelmeinket a projekt támogatására minden lehetséges fórumon a döntéshozók asztalára tettük.
Szeretném, ha még ebben a ciklusban lenne kézzelfogható eredmény, akár egy támogatói okirat formájában, nyilván igazán boldog akkor lennék, ha jövő év végéig már tekerni is lehetne a kerékpárúton. Ez vált a legfontosabb projektté az elmúlt években!
Csemő, köszönhetően az elődök felelős gazdálkodásának is, adósságmentes településként számos olyan tervezett beruházást tudott megvalósítani, amit a ciklusprogramban elterveztünk. Végrehajtottunk belterületi útfelújítást, megújult a ravatalozó épülete, viacolor utak és parkoló épült a temetőnél, az orvosi rendelőinket is korszerűsítettük, az iskola energetikai felújítása pedig még zajlik. Legutóbb a külterületi dűlőutak fejlesztésére nyertünk pályázatot, sikerrel zártuk a közbeszerzést így még az idei évben 4 külterületi dűlőút kap zúzott köves útalapot, plusz be tudunk szerezni egy a földes utjaink karbantartására alkalmas grédert is, de a tavaly felújított kulturális kiállítóhelyen szálláshely kialakítására is pályáztunk, annak az eredményét most várjuk. Nyertünk támogatást és még az idei évben megújul a fogorvosi rendelő szociális blokkja is, legutóbb pedig az iskolaudvaron lévő sportpálya új műanyag burkolatára adtunk be pályázatot.
A pályázati források mellett saját erős fejlesztések is zajlanak, nyilván kisebb nagyságrendben: automata öntözőrendszer kialakításával befejeztük a Templom tér felújítását, kicsit átalakítottuk a Hét vezér teret, az idei évi nagy dobásunk, hogy 6 kamerás térfigyelő rendszert építtetünk ki, ahol a kamerák mellett WIFI pontok is létesülnek. Emellett a Zöldhalmi tájháznál bővítés, pihenőpark kialakítás is napirenden van.

Csemőnek hatalmas tanyavilága van. Számokban ez mit jelent?
– 1000-1200 tanyát jelent. A település teljes közigazgatási területe 8000 hektár, és ebből 7800 hektár a külterület, ahol a lakosság (4513 fő) több mint 2/3-a él tanyákon. A külterületen 138 dűlőút van, a teljes hosszuk meghaladja a 400 kilométert.

Sokszor hallani országos trendként, hogy a tanyai életforma leáldozóban van, máskor meg épp Csemő kapcsán, hogy jelentős a tanyavilágot felvirágoztató holland betelepülők száma. Milyen irányba halad ez a folyamat?

– Mindkettő jelen van. Sok tanya az enyészeté lesz, de egyre több az olyan épület, amit megvásárolnak és felújítanak. Ha valaki beleszeret ebbe a környezetbe, akkor megéri neki itt letelepedni, pedig itt nincs minden sarkon egy élelmiszerbolt.
A közelmúltban az országos média is felkapta a hollandok betelepülését a migránsválság kapcsán. A „mi hollandjaink” nem most, hanem közel egy évtizede, 2007-2010 között telepedtek le, többségük csak az év egy részét tölti itt, egyébként Hollandiában él. Két oka van annak, hogy tetszik nekik a csemői tanyavilág. Egyrészt a nyugdíjukból kényelmesen megélnek itt és alacsonyak az ingatlanárak is, bár csak 70 km a főváros. Másrészt ameddig a szemük ellát emberrel csak akkor találkoznak, amikor ők akarnak, nincsenek szomszédok, csiripelnek a madarak. A nyugalom szigete!

Csemő története
Nagykőrös és Cegléd sokáig közösen használta a területet főként legelőként és mindkét város a magáénak tekintette, harcolt érte. Ebből lettek a Csemői per néven elhíresült vita. Kezdetben homokos területek és gyenge minőségű legelők voltak csak ezen a részen, de a IX. század második felétől elkezdték a legelőket felosztani és szántóföldeket hoztak létre. A homok megkötése B. Tóth Ferenc nevéhez köthető, aki a Csemő dűlőben hozzákezdett a szőlőtelepítéshez, és látványos eredményei egyre több embert sarkalltak szőlő és gyümölcstermesztésre. Mindez az itt élő emberek számára megélhetést is biztosított. A terület déli részén főleg gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1849-től 1936-ig szélmalom is üzemelt itt. A mezőgazdasági termeléshez szükséges trágyát, a megtermett gyümölcsöt, az elkészült bort, egyre nehezebb volt nagy mennyiségben szekérrel szállítani a rossz földutakon. Felvetődött a vasútépítés gondolata. Ezt az igényt a személyszállítás lehetősége is alátámasztotta, hiszen a tanyai lakosság létszáma megnőtt. 1909. október 29-én átadták a 20,4 km hosszú vasútvonalat Cegléd és Csemő között, ez egészen 1978-ig működött.
Önálló közigazgatási egységgé 1952. január 1-én vált a falu Miniszterelnöki rendelettel. Nagykőrös területéből 10000 kh, Ceglédéből pedig 5000 kh területet csatoltak el, így jött létre a település.

 

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...

15 éves a Nia játékbolt

Idén 15 éves a Nia játékbolt Cegléden, ahol csaknem...