Az elmúlt napokban több ceglédi lakos állított meg az utcán, hogy tudok-e valamit mi lesz az udvarokon régen ásott és energiatakarékosságból fúrt kutakkal.
„A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a 72/1976.(V.22) Kormányrendelet rendelkezései értelmében a vízjogi engedély nélkül megépített vízi létesítményekre – az ásott és fúrt kutakra vonatkozóan egyaránt – vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni az érintett ingatlan tulajdonosoknak.” – áll a törvényben.
Az Országgyűlés azonban július 20-án fogadta el a jogszabályt, amelynek alapján nem kellene engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Mindezt Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte vizsgálatra. Szerinte ugyanis a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.
Az Országgyűlés nyári szünete után, augusztus 22-i ülésén tárgyalta a törvény módosítását.
De mi is most a jelenlegi helyzet?
Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő indítványa nyomán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a júliusban megszavazott vízgazdálkodási törvény módosítása alkotmányellenes. Így már nem hirdethető ki az, hogy a 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható fúrt kút jogszabály szabályszerű. Továbbra is engedéllyel, bejelentéssel legfeljebb 50 méter mélységig fúrható kút házi vízigény kielégítésére.
A lényeg az, hogy a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött, így a hatóság nyomon tudja követni milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető.
Így most az a szabály, hogy mindenkinek, akinek ilyen ásott vagy fúrt kútja van, be kell jelenteni és utólagos engedélyt kell kérnie, de egyelőre nem kell fizetni semmit.
Hogy ezek után az Országgyűlés milyen törvényt hoz és kell-e majd ezek után valamit fizetni, az most már csak rajtuk múlik.
Mészáros Iván
Fotó: napi.hu
