9.6 C
Cegléd
2024. április 24. szerda
spot_img

Előadás az I. világháború befejezésének 100. évfordulóján

November 15-én a Dózsa György Honvéd Egyesületben Kocsis István nyugalmazott ezredes nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az I. világháború kirobbanásának körülményeiről, eseményeiről, és befejezésének 100. évfordulójáról.

Az előadáson elhangzott: 1918-ban 11. hónap 11. napján 11 órakor Németország is letette a fegyvert, megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. Ezzel véget ért a négy évig tartó világméretű mészárlás.

A háborút követő politikai rendezés az 1919. január 18-án Párizsban összeülő békekonferenciára, a párizsi, sant-germaini, sevrés-i, és a többi békekötésekre hárult. Minden magyar által jól ismert következményekkel járt, a “Trianoni szerződés”. Korábban megszületett Albánia, újból megalakult Lengyelország, szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia, és Oroszországban a bolsevikok vették át a hatalmat.

“A nagy háború” – anno így nevezték – a második ipari forradalom hatásaként egyenlőtlen fejlődésű államok között a világ újrafelosztásáért robbant ki. Ennek középpontjában Németország, ami a XIX. század forduló táján acéltermelésben megelőzi Angliát, a világ külkereskedelmi forgalmában USA-t, és nagyobb jól kiképzett, korszerűen felfegyverzett hadserege van, mint Oroszországnak. Németország, a Német Császárság, a kontinentális politizálásról kilépett a világ színpadára.

A háború kirobbanása, egy hosszabb folyamat eredménye. 1892-ben megalakul a központi hatalmak, majd az ellentábor az ANTANT “szívélyes szövetsége”. A konfliktusok között meg lehet említeni német-francia marokkói konfliktust, az angol-búr, olasz-török, balkáni háborút, Bosznia annektálását, oszmán és a spanyol birodalmak szétesését stb. Lezajlott az imperializmus első háborúja, Amerika és Spanyolország között.

A világháború kirobbantásához nem okot, hanem ürügyet találtak. Nevezetesen Ferenc Ferdinánd lelövését Szarajevóban, a szerbek nemzeti gyásznapján 1914. június 25-én. A szociáldemokrata pártok “honvédelmi” határozatokat fogadtak el, azaz támogatták a háború megvívását. Az egyházak megáldották a szembenálló felek fegyvereit, ami már nem “keresztes”, hanem keresztény háború.

A háború mérhetetlen, korábban sosem ismert pusztítást, szenvedést, öldöklést eredményezett. Már nem katona küzd katonával, hanem gépekkel, haditechnikával gyilkolták egymást. A harctereken megjelent a harckocsi, a géppuska, a gyorstüzelőágyú, a lángszóró, a harcigáz, tengereken a tengeralattjáró. Megszűnt a hátország viszonylagos védettsége, a hadirepülők rendszerbeállításával. Új fegyvernemeket és szakcsapatokat alakítottak. A háború globális méreteket öltött, amiben egy milliárd ember, a Föld lakosságának 67 %-a vett részt. Fegyvert fogott hetven millió ember, közülük megöltek tízmilliót, húszmillió megsebesült, örökre rokkant lett. A harcok négymillió négyzetkilométeren folytak.

A békekötések újból ellentéteket szültek a győztesek, a vesztesek, és a két tábor között is. Ez is hozzájárult a II. Világháború kirobbanásához. Ezért mondják egyesek, hogy az I. és a II. Világháború új harmincéves háború volt.

Az évforduló kapcsán egy pillanatra gondoljunk millió és millió ártatlan áldozatra, a hősökre, az ismeretlen katonára!

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Sokrétű álláslehetőségek kereskedelmi és értékesítési irányon

    Kereskedelmi és értékesítési területen mindig akad olyan álláslehetőség, amely...

Tedd meghitté a kertet, építs zárt kerítést!

    Nyugalmas környéken, jó szomszédokkal körülvéve talán meg sem fordul...

Az anyák napja mindenki számára különleges

    Az édesanyáknak kitüntetett helye van a szívekben, szeretetük és...

FitKid sikerek

A Ceglédi Vasutas Sportegyesület FitKid szakosztályának tavaszi versenyszezonja Tiszakécskén...

Két Ungvári az olimpián

Családi olimpiára készül Ungvári Miklós ceglédi olimpikon. A olimpiai...