36 C
Cegléd
2024. július 17. szerda
spot_img

Memóriajavító az illata: ez a birs

A birs illatos gyümölcse ismert ugyan, de nálunk alig termesztik. Hol van az az idő, amikor ivóléként kökénylevet és birs ivólevet kínált a legendás Ceglédi 22-es népbolt, a Tanácsháza alatt?

A magyar birs szó a nyelvészek szerint ismeretlen eredetű, de nem így van… Az oszétek nemzeti gyümölcse, s amikor a jászok (az egyik csoportja az oszétoknak) a mongol invázió után betelepültek hozzánk, a gyümölcsöt is, nevét is magukkal hozták. Bia birset jelent, és csak egyetlen dunántúli település nevében maradt fenn. A legkorábbi alakjai bis, biss voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs áthasonulás.

A birs meleg, mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos faj. Viszonylag kicsi, 5-8 m magasra megnövő, széles koronájú,lombhullató fát nevel. Váltakozó állású, egyszerű levelei 6-11 cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A levelek megjelenése után, késő tavasszal virágzik, így a fagy nem károsítja. Április végén, május elején azonban, ha párás és meleg az idő, a monília nagy kárt okozhat.

Termése szürkésfehér piheszőrökkel fedett, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú lesz. A gyümölcs formája almára vagy körtére emlékeztet, némi zavart okoz a fajták meghatározásakor, hogy a formája évjárat-függő is lehet. Semmi rejtély nincs benne, a magvak auxin források is, ha zavar lép fel a magképződésben (ti. csökkent számú mag lesz a gyümölcsben) inkább körte formájú lesz.

100 g gyümölcs 240 kJ energia tartalmú, mind ásványi anyagokban, mind vitaminokban gazdag – közli az USA élelmiszerbiztonsági laboratóriuma.

Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. Finom bor és pálinka is készíthető belőle; azért jobb viszont a bácskaiak pálinkája, mert ott éretten cefrézik le! Fogyasztható azonban sütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, kandírozzák vagy birsalmasajtnak dolgozzák fel. Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használták régen az Alföldön. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos téli illatosító szere.

Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású; a népi gyógyászatban egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazták. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére is használatos; leve száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.

A világon mintegy 50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon csupán 10 egynéhány fajta ismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs, mivel a birs legnagyobb részét mind a háztartásban, mind nagy tételekben feldolgozzák, az aromásság és az alacsony kősejtszám, no meg a gyünölcsalak a döntő tényező.

A Bereczki birs világszerte ismert, régi magyar fajta. Középkorai érésű, szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, és januárig fogyasztható. Húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse nagyméretű (300-350 g), megnyúlt körte alakú vagy ovális, karcsú parás nyakkal. Termőhelyben igénytelen, szárazságtűrő fajta. A Konstantinápolyi birs ugyancsak világszerte ismert, igen régi fajta. Szeptember végétől lehet szüretelni. Gyümölcse középnagy (200-250 g), ritkán nagy, alakja változó. Talaj szempontjából a Bereczkinél kissé igényesebb, szárazságtűrő.

A Champion Amerikából származik, korán termőre fordul, kiegyenlített hozamú fajta. Szeptember végén, október elején szüretelhető, decemberig fogyasztható. Közepesnél nagyobb, 250-350 g-os gyümölcsöt nevel; alakja zömök körte. Talajban igénytelen, de kissé fagyérzékeny. Az Angersi birs pedig francia eredetű fajta, Magyarországra Ukrajnából került hozzánk, a 20. század elején. Korai érésű fajta, már szeptember közepén szüretelendő. Gyümölcse gömbölyű, középnagy (200-300 g). Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, levegős, meleg talajokra való.

A Portugál birs is világfajta régóta. Szeptember végén, október elején szedhető, és decemberig fogyasztható. Korán termőre fordul, rendszeresen terem; közepes méretű (200-300 g) a gyümölcse, zömök körte alakú. A talaj iránt igényes, mérsékelten fagyálló és szárazságtűrő fajta. A Leskovaci birs pedig Dél-Szerbiából származik. Szeptember végén, október első felében érik, decemberig, januárig fogyasztható. Korán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem; gyümölcse igen nagy (600-900 g), alakja igen változó. A termőhelyben nem válogat, inkább a hűvösebb talajokat kedveli.

Újabban a Mezőtúri birs a szívesen szaporított fajtánk, de nem is friss nemesítésű, hanem régi tájfajta, amit Brózik Sándor szelektált. Érési ideje késői, általában október közepén szüretelhető. Zöldessárga gyümölcse középnagy (200-230 g). Szívós fajta; elég sokat telepítenek belőle. Megemlítendő, hogy a Jászság számtalan birsfajta, elvadult régi fajta utódait őrzi és kultiválja. Vannak olyan jász települések, ahol utcafásításban birsfával találkozhatunk (Endrőd). Cegléden kevés a birs, meg is látszik a gyümölcspiaci árában…

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...