9.4 C
Cegléd
2024. április 17. szerda
spot_img

Méhekről – méhekért

Hamarosan itt a tavasz, kezdődik a méhszezon. Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára, mert a növényzetünk virágzása márciustól októberig tart. Ha csak mérsékelten szennyezett a flóra, bőséges és egészséges pollentömeg és nektár jut a kaptárokba.

Fontos kisállattenyésztési ágazat ez, amely elsősorban nem is a méhészeknek, hanem a mezőgazdaságnak fontos. Újabbnál újabb amerikai írások szinte siratják a méhek jövőjét, mert az amerikai mezőgazdaság a vegyszerezésben igen megengedő és az afrikai „üres mézes” fajok behurcolása Dél-Amerikába határtalan lett. Már elérték a hibridek az Egyesült Államokat is. Ráadásul azok kevésbé szeretnek vizitelni a virágokon, ami csökkenti is a hasznosságukat. A méhek haszna világméretekben pedig sok-sok milliárd dollárban fejezhető ki. Az eddigi kutatások szerint a méz 11-féle vitamint és 19-féle aminosavat tartalmaz, nem is beszélve a propolisz hatásairól és egyéb gyantás anyagok jelentőségéről.

Nyüzsgő élet a kaptárban
A méhkirálynő

Ha szakszerűen védjük a krajnai és pannon méheket, olyan maradandó eredményeket biztosítanak, mint műemlékként a híres kaptárkövek. A mai napig a legnagyobb méhlegelőt az akácerdők jelentik (450 ezer hektár). Évtizedekkel korábban remekül szervezett vándor mézeltetés folyt, elindult a szezon az Alföldön és befejeződött a hegyvidéki, főleg nógrádi akácosokban. Igazi hungarikum mézet adnak, ezért volt fontos, hogy ahol a környezet kínálja, ezek az erdők megmaradjanak. 2014-ben nemzetközi és itthoni viták folytak a fehérakácról, azóta a kérdés eldőlt. Ugyanakkor 2010 óta egyéves mézelő fajok törtek előre: így a napraforgó és a repce. A hársnak mára kisebb a szerepe, viszont a facélia is igen kedvező, a selyemkórónak lehet, hogy örülnek a méhészek, viszont a virágbiológusok nem.

Bármennyire háborognak e megjegyzés miatt a szakemberek, a Szegedi Egyetemen Gulyás Sándor professzorral végzett kutatásaink igazolták, hogy a selyemkóró tejnedvében előforduló mérgező anyagok a faj virágainak nektárjában és még inkább a tiszta mézében is jelen vannak. Ahol sok a szelídgesztenye, virágzásakor főleg sok alumínium jelenik meg a fajmézében, az is káros. Lehet e két megjegyzést elbagatellizálni, de nem tanácsos. Az agrártárca kimutatása szerint 34 % napraforgó, 21 % repce, 19 % akác és 18 % egyéb (hárs, selyemkóró, facélia) és 8 % vegyes virágméz van nálunk.

Érdemes kitekintéssel is lenni a világba, ahol sok éves átlagban kb. 1,5 millió tonna mézet állítanak elő. A vezető méztermelő országok: Kína (400 ezer tonna), Argentína, Törökország (80-80 ezer tonna), Ukrajna és az Egyesült Államok (70-70 ezer tonna). Akácmézben versenytársunk Románia és Bulgária. Méhcsaládok száma szerint az EU-ban 1,2 millió család méhünk van, ezzel a 6. helyen állunk, viszont a méhsűrűségben 3. helyen (11,7 méhcsalád/km2). Az EU-n belül a kereskedelmünk 40 %-kal részesedik, ami a mezőgazdasági össztermelés 1 %-át, az állattenyésztésben 3 %-ot képvisel.

Egy másik méhkirálynő

Az európai eredetű méz 85 %-át a háztartások használják, csak 15 %-nyi kerül ipari felhasználásra. Mivel többre lenne szükség mézből, Kína be tudott törni az EU-s piacokra, amelyet úgy fogott be, hogy sok gyenge minőségű, félkész mézet dob piacra. Ezért a hazai szakértők nagyon hangsúlyozzák, hogy kényelmi okokból nem szabad a kiváló magyar mézet hordóban eladni. Sajnos ugyanis azt a gyenge mézek javítására használják fel! További gond a költésatka elleni küzdelem, de már jelentkezik a talajfertőtlenítő szerekkel való szembenézés. Ebben nagyobb szigorra lenne szükség, a neonikotonoidos csávázószerek lecserélése lagymatagon történik, az EU szigorúbban veszi, a ciantraniliprol hatóanyagú készítmények hatásait is élénken vizsgálni kellene. Ugyanis méhbarát botanikusként nem szívmelengető látvány nekem sem, ha a napraforgó virágzásakor lapátszámra sepergetjük össze a földről a hasznos háziállatainkat.

Természetesen sem a szaktenyésztők, sem a felügyeleti szervek munkáját nem vitatjuk el, csak még lehet és kell tenni, ebben az EU-nak és a magyar kormánynak is vannak további tennivalói. Az Agrártárca 10 pontos intézkedési tervet állított össze, ez a következő:

  1. a nemzeti méhészeti programokra a költségvetési sor 50 %-os emelése
  2. legyen a méz „érzékeny mezőgazdasági termék”, és harmadik országból származó import sokkal szigorúbb ellenőrzése
  3. sikeresebb küzdelmet a mézhamisítás ellen
  4. növényvédő szerek használatának további szigorítása
  5. a méz kapjon ugyanolyan jelzetet, mint a földrajzi árujelzős gyümölcsök
  6. import mézek szigorúbb nyomon követése szükséges
  7. közösségi támogatás növelése a fogyasztásban
  8. legyen országos jellegű a mézfogyasztás iskolai program
  9. méztermékek jobb marketingje (mi mire jó stb.) kívánatos
  10. elvárható a méhbetegségek elleni kutatások nagyobb támogatása.

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...