9.4 C
Cegléd
2024. április 17. szerda
spot_img

Hová lettek a futórózsák?

A rhodológusok is felfigyeltek rá: a futórózsákat mostanában kevésbé kultiválják. Talán a kezelése nehezebb, állványt igényel, vagy fagyérzékenyebbek, mint az újabb hibridrózsák. Mégis a legnagyobb szomorúság nekem, hogy valaha a Gyümölcskutató Intézet Szolnoki úti kerítését szépen karban tartott rózsasövény díszítette – és olyan természetesen virított, és gondoltuk virítani fog. Halogattam a megörökítését, így nem maradt róla színes fotóm…

A vadrózsa 12-14 faja honos Magyarországon, néhány veszélyeztetett és így védettséget élvező faj. Szentendrén, a Pismányon van a szentendrei rózsának a biztos előfordulása, „gazdagék” pedig nagyon-nagyon szeretnék termőhelyét beépíteni… Így folyik a rombolás. Újpesten csak a homoktövis egyedüli termőhelyére akarnának bevásárló központot építeni, vagy a bazsarózsa fordulatos sorsa a Mecsekben – talán a leginkább ismert: a természeti értékek útjában állnak a fejlődésnek…

A rózsafajok az északi féltekén honosak, bár néhány faj Etiópiában, a Fülöp-szigeteken és Mexikóban; számuk 5-6 faj, a többi – mintegy 200 faj hűvösebb régiókban. Az etióp vadrózsa azért különös faj, mert minden más rózsától eltérően, csak négy szirma van és kevés magot képez. Általában a rózsa virágról alkotott képzetünk, hogy ötszirmú, illatos, nagyon tetszetős, néhány rózsaféle áltermése gyümölcsnek való. Ezek a japán rózsák. egy részének az áltermése nagyon húsos, gyümölcstermő növényként használják tőlünk északabbi államokban, pl. Szlovákiában és Lengyelországban.

A damaszkuszi rózsa szirmai sok olajat tartalmaznak, belőlük az irániak, törökök és bolgárok illóolajat párolnak. Szinte nincs is olyan rózsafaj, melynek megszínesedett, de meg nem puhult húsát ne használnák teának, ami sok C-vitamint – többet, mint a citrom – tartalmaz. Nálunk a gyepű vagy vadrózsa és a parlagi rózsa a leggyakoribb, fehéres rózsaszín, rózsaszínű szirmai folytán mással össze sem téveszthetők. Jól bírják az extrém környezetet, a nagyobb bokrok olykor madaraknak, kisemlősöknek élőhelyet teremt. Viszont mindenféle fajnak jellemzője, hogy szúrós. Van egy mondás, miszerint nincsen rózsa tövis nélkül; botanikailag helytelen, ugyanis a rózsának tüskéje van, lepattintható a bőrszövetről… Újabban ismerünk tüskétlen típusokat is. Sőt akadnak olyan fajok, melyek tarackolók, ezért alkalmasak talajvédelemre. 

Mégis az eddigiek inkább a rózsa kutatók számára érdekes adatok. A rózsa, mint kedvelt díszcserje parkba – ágyásban és sövényként ültethető. Vágott virágnak növényházban vagy szabadban is termesztik; a mini rózsáknak ma nagy a divatja, bár azok ritkán illatosak. Talán a festőművészek tudnak annyiféle színt megkülönböztetni, mint a rózsáknál megfigyelhető. Lehetnek egyféle színűek, sőt sziromszéli mássággal is bírnak. A szirmok alapszáma öt, de lehetnek azok többkörösek is, a teltségnek többféle fokozata megjelenik, a 30-40 szirmú csoportban sem termők, sem porzók nem fejlődnek.

A sziromlevelek színe lehet hófehér, krémsárga, kénsárga, narancs, rózsaszín, piros, bordó, sötétbordó; újabban GMO-s módszerrel kék virágú rózsát produkáltak a nemesítők. Nálunk a közelmúltig Márk Gergely volt nemzetközileg ismert rózsa-kreátor. Nagyobb fajtagyűjteményekben nem ritka a pár ezer fajtás kollekció. Budattéényben dolgozott sokáig Márk, a fél ezres fajtagyűjteménye tekintélyes. A rózsák többnyire lombhullatók, de részben vagy teljesen örökzöldnek tekinthető fajok is ismertek. Mindez jelzi, milyen sokféle növényanyag állt s áll a nemesítők rendelkezésére, ami nem csökkenti a szorgos munkájuk értékét.

A rózsa mind a kereszténység, mind az iszlám kultúrában fontos, elsősorban szimbólumként. A gótikus rózsaablak, a titkok rejtő „sub rosa” zárókövek, mint a szentek attribútuma (Dorottya, Erzsébet) – rózsával kapcsolatos. A magyaroknak Árpádházi Erzsébet esetében különösen tisztelt rózsája, az ún. rózsa csoda megjelent a régi oltárképeken. Sárospatakon van egy különös emlékmű, a Szt. Erzsébet pad. Nincs olyan nap, hogy friss virág ne lenne mellette… Talán mert a legnépszerűbb királylányunk, a szegények gyámolítója.

A peóniákat szokás még pünkösdi rózsának nevezni, pedig az igazi pünkösdi rózsa a futórózsa és sötétpiros, bordó a szirma. Régen a katolikusoknál az elsőáldozási, meg az úrnapi körmenetek része volt a rózsaszirom hintés. Ma ez is úgy kezd eltűnni, mint oly sok más, pedig az igazi rózsavirág fűszeres illatú, szép és legtöbbször sokáig képes új bimbókból is virítani. De az igazán nagy kiterjedésű futórózsák nagyon hiányoznak, vagy ha mégsem, akkor a fehérvári rózsás ház, esetleg egy parki fajtagyűjtemény élményben, esztétikumban pótolnak bennünket.

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...