0.1 C
Cegléd
2025. február 8. szombat
spot_img

A képíró képei: a gyurgyalag

A más néven méhészmadár vagy piripió élőhelye a Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. ÉNy-Afrikában költ és előfordul Dél-Afrikában is. Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. A nyílt területeket kedveli néhány elszórtan álló fával és bokrokkal. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel.

Rokonaihoz hasonlóan, igen szép színes madár. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. És legfőképp a hártyásszárnyú rovarokat, így szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük is sejteti, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállók a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat és a méregmirigyüket, mielőtt lenyelnék azokat. A rovarokat röptében kapja el. Akár 250 rovart is elfogyaszthat egy nap. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket. A méhestől csak elriasztani szabad, mivel védett. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre.

Társas madarak, szívesen ülnek akár csoportosan is kiálló ágakon és villanydrótokon. Kiválóan repülnek. Télen akár 2500-10 500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni. A legtöbb hím monogám, de néha a körükben a bigámia is megjelenik.

A meredek lösz vagy homokfalban, telepesen fészkelnek. A partoldalba ássák 1,5-2 m hosszú (fészek) alagútjukat, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5-6 cm, ami a kijáratnál 8-10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg kialakítása után.

A költési idő visszatértük után 3-4 héttel, májusban kezdődik, és júliusig tart. Ebből a kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hímek kevesebbet ülnek a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókákat egy vérszívó a Carnus hemapterus légyfaj gyötri, ugyanis kikeléskor a fiókák csupaszok, bőrük rózsaszín.

A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is. Sokszor a homokkitermelés teremti meg számukra az alkalmas fészkelő helyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat, olykor a fiókákat is. A változásokra gyorsan reagál. Húsz-huszonkét éve talán, Albertirsa külterületén egy munkagép kiemelt néhány kanálnyi földet s a gyurgyókák a falat bontani kezdték, s az egyik sikeres költőhely lett, amit aztán egy lelkes természetvédő aktivista őrzött.

Szabó Sándor

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...