22.9 C
Cegléd
2024. július 15. hétfő
spot_img

120 év – 120 diák – dr. Lénárd Béla

Dr. Lénárd Béla 1967-ben érettségizett a Kossuth Gimnáziumban. Családja négy generáción keresztül kötődik az iskolához. Édesapja, Lénárd Béla földrajz-történelem szakos tanárként 1948-1971-ig tanított az intézményben. Fia, unokái itt érettségiztek, jelenleg két dédunokája tanul a nyolcosztályos tagozaton. Az intézmény 120 évéből a Lénárd család 43 évet „jegyez”. A következő három interjú a Lénárd család tagjaival készült. Elsőként a családfővel, dr. Lénárd Béla gyermekorvossal beszélgettem.

– Édesapád itt tanított a gimnáziumban huszonhárom évig, így te már gyerekkorodban sokat hallottál az iskoláról, ismerhetted az akkor itt tanító tanárokat. Volt-e szerepe ennek abban, hogy a gimnáziumot választottad? Kikre emlékszel vissza?

Valóban, édesapám huszonhárom évig tanított a Kossuth Gimnáziumban. Kora gyermekkoromban sokat hallottam a gimnáziumi eseményekről. Jól emlékezem édesapám esténként a másnapi órákra írt gyönyörű, szálkás betűire, melyek az óravázlatok voltak. Már a gimnáziumi évek előtt ismertem távolról Szeleczki Miska bácsit, Mayer Péter bácsit, Tóth János bácsit, majd Velkey Imre, Márkus Artúr, Szári Lajos tanár urakról is hallottam. Kedves családi barátunk volt Sági Feri bácsi és felesége Klári néni, Zsengellér Margit (Manyi néni) is.

Édesapám rendszerető, katonás, egyenes jellemű, kissé szigorú ember volt, érző szívvel, mint diákjaitól hallottam. Sok fénykép őrzi az akkori tanári kar összejöveteleit, közös emlékeit.
Így nem volt kérdéses, hogy 14 évesen a gimnáziumba jelentkezem. Sikeres felvételi után a „C” osztályba kerültem 1963-ban. Osztályfőnökünk Lakatos Kálmán lett, aki angolt tanított nekünk. Nagyszerű ember, kiváló tanár volt, akiért az egész osztály rajongott. Sajnos őt az élet két tanév után Budapestre szólította. Harmadik és negyedik osztályban Velkey Pál tanár úr lett az osztályfőnökünk, aki fizikát tanított nekünk, nagyon kedveltük őt is. Kedves tanáraim között feltétlen meg kell említenem Kis Lajost, aki biológiát tanított. Vele különösen szoros tanár-diák kapcsolat alakult ki. Segítette, figyelte tanulmányaimat, segítségével vettem részt országos középiskolai tanulmányi versenyen biológia tantárgyból, ahol sikeresen szerepeltem. Ezek az események később nagyban segítették elhatározásomat, hogy az orvosi pályát válasszam élethivatásomnak.

Szeretett tanáraim voltak még Tóth Mihályné (Böbe néni), Horváth Zoli bácsi, Szabados Miklós. Sokat sportoltam Velkey András tanár úr irányításával, főleg kosárlabdáztam.

– Milyen volt az osztályotok?

Nagyon összetartó osztályközösségünk volt, sok jó tanulóval. Öten lettünk orvosok: Nagy Annamária, Biró János, Kovács Mária, Csipkó Imre és én. Sajnos az első két említett társunk már nincs az élők sorában. Nagyon jó barátaim voltak még: Macsali Karcsi, Várnai Csaba. Velük már általános iskolába is együtt jártunk. Csabával a gimiben megalakítottuk első beat zenekarunkat, melyet azután közel 10 évig működtettünk  Kugli és a Fókabácsiék néven. Ez a zenekar az akkori angol slágerlisták nótáit játszotta. Vokáloztunk, angolul énekeltünk. Sok bálon, szalagavatón a mi zenénkre szórakoztak kortársaink, rajongóink, akik főleg a gimnazisták közül kerültek ki.

– Igazán sokoldalú diák voltál, de a sok egyéb tevékenység nem tántorított el a komoly tanulástól. Említetted, hogy Kis Lajos tanár úrnak meghatározó szerepe van abban, hogy az orvosi pályát választottad hivatásodul. Hogyan alakult a pályád?

A SOTE (Semmelweis Orvostudományi Egyetem) elvégzése, és szakvizsga után visszajöttem szeretett városomba, ahol gyermekorvos lettem. Hét évet töltöttem a Toldy Ferenc Kórház gyermekosztályán, majd házi gyermekorvos lettem. Ez év október 1-jén negyvenöt év munka után befejeztem gyermekorvosi munkámat. Munkám, hivatásom mindvégig Ceglédhez kötött, kivéve azt a négy évet, melyet családommal Líbiában, Tripoliban töltöttem gyermekorvosként.

– Bár szívvel-lélekkel végezted munkádat gyermekorvosként, a zene továbbra is fontos szerepet játszott életedben.

Az egyetemi évek után Cegléden kezdtünk jazzt játszani kedves orvoskollégámmal, dr. Petrik Andrással (zongora) és gyermekkori barátommal Kármán Sanyival (dob). Ez a trió tizenöt éven át létezett. Szép sikereket értünk el. 1989-ben váratlanul elhunyt Petrik Bandi, így nagy űr keletkezett a zenekar életében. Évek múltán találtunk zenésztársakat, András Tamást, majd az ő külföldre távozása után dr. Illanicz Gyurit, Tánczos Tibit, csak hogy a zongoristákat említsem. Zenei tevékenységemről nagyon sokat tudnék mesélni, mert a zene életem szerves része volt és marad. Most csak mozaikszerűen felvillantom a fő területeket.

Fő hangszereim a basszusgitár és a zongora. Ifjúkorom óta komponálok zenét, dalokat. Ezeket eddig két általam kiadott CD őrzi, melyeket barátaim közreműködésével készítettem.

Kármán Sanyi barátommal szorosan együttműködve huszonkét éve aktív segítője vagyok az általa létrehozott, évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Dob-és Ütős Gálakoncertek megszervezésének. Ezeken a koncerteken sok világhírű jazz muzsikus lépett fel.

– Magad is aktív alakítója vagy a város zenei életének.

Húsz évvel ezelőtt, a jazz iránti olthatatlan rajongásom kiteljesítésére, Cegléd jazz zenei életének színesebbé tételére elhatároztam, hogy a Kossuth Gimnázium dísztermében évente két alkalommal jazzkoncerteket szervezzek. Itt elsősorban a hazai jazz élet kiválóságai, azon belül a Ceglédhez kötődő jazz zenészek rendszeresen fellépnek.

Nagyon büszke vagyok Cegléd jazz életére, a sok kiváló, városunkból induló zeneművészre. Magam is zenélek barátaimmal, különböző formációkban, de nem rendszeresen.

– Nem csupán hivatásodban vagy sikeres ember, de nagyon fontos a város zenei életében vállalt tevékenységed is. Keveseknek adatik meg, hogy mindkét területen elismerik. Milyen kitüntetéseket kaptál az utóbbi időben?

Kulturális tevékenységemért néhány éve megkaptam a „Cegléd Város Kultúrájáért” kitüntetést. Orvosi tevékenységemet Semmelweis emlékéremmel ismerték el. Ez évben pedig Cegléd Város Képviselőtestülete nyugdíjba vonulásom alkalmából emléklappal értékelte negyvenöt éves orvosi munkámat.

– Végül beszéljünk a családról. Kérlek, mutasd be őket!

Feleségemmel negyvenkét éve élünk együtt boldog házasságban. Két gyermekünk született. Judit lányunk három gyönyörű fiú unokával ajándékozott meg bennünket, férjével Nagygyőr Csabával. Fiúunokáink, Gergő (17), Márton (13), Bence (9) éves. A két idősebb jelenleg is a

Kossuth Gimnázium tanulója.

Béla fiunk feleségével, Károly Veronikával boldogan élnek, és drága kis unokánkat, Hannát nevelik, aki idén lett első osztályos.

Én ezekben a napokban – negyvenöt év után – befejeztem orvosi pályafutásomat. Mostantól családomnak, hobbijaimnak és barátaimnak szeretném szentelni időmet.

– Két gyermekeden és két unokádon kívül vejed és menyed is a gimnáziumban érettségizett, tehát családod szorosan kötődik az iskolához. Kinek adod át a „stafétát”, kivel készüljön a következő interjú?

Időrendben is Judit lányom követett a gimnáziumban, legyen ő a következő.

Köszönöm a beszélgetést.

Volter Etelka

Hasonló hírek

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Kedves Béla!
    Örömmel olvastam a nagyon tartalmas, szép életpályádról szóló cikket.
    Örülök, hogy ismerhetlek és drága Juditkám révén a családotokhoz tartozom.
    Együtt örülhetünk gyermekeink szép családjának, a három csodálatos fiú unoka kedvességének, sikereinek. Szép nyugdíjas éveket , jó egészséget kívánok!
    Szeretettel: Macu

  2. Kedves Béla! Nagyon összeszedett jó cikk! Édesapád tanította a férjemet, mi pedig osztálytársak voltunk a első ZENEI osztályba. Örülök hogy büszke vagy a családodra,mint ahogy én is az vagyok az enyémre! További szép életet kívánok. Liptainé Zsuzsa

  3. Kedves Béla,
    teljesen véletlenül vasalás közben hallgattam a Kossuth Rádiót, amely Ceglédről közvetített és említette, hogy dr. Lénárd Béla (aki lehet, hogy a csoporttársam volt 1968-74 SOTE ?) gyermekorvos nyugdíjba vonult. Megpróbáltam utána járni (a face bookon nem vagyok rajta, az már nekem kicsit modern!), de hátha ez az oldal is alkalmas arra, hogy kapcsolatba lépjünk. Én még dolgozom az Országos Onkológiai Intézetben (bár már csak rész-munkaidőben mint tudományos főtanácsadó – tavaly adtam át az ottani Nemzetközi Osztály vezetését az általam kinevelt utódnak). A jól megérdemelt nyugdíjhoz jó egészséget kívánok.
    Üdvözlettel: dr. Podmaniczky Erzsébet

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...