24.9 C
Cegléd
2024. május 28. kedd
spot_img

Gondolatok a „Beszélgetéseimről”

1997-től hallgathattuk Koltói Ádám beszélgetéseit, illetve írott formáit olvashattuk ceglédi médiumokban. Szinte magyarázatnak tűnik a fülszövegben, hogy a sokszínű gondolat a kötetben nem csak a partner világa, hanem egy kicsit a benne van a Kérdezőé is. Nem tükörképet tart elénk, mert „az írás nem képmás, hanem más kép…” Mintegy 60 ceglédi ember életképe, vallomása, sorsa laza egymásutánban jelenik meg. De aki valamiféle archontológai tájékoztatást gondol a kötetről, az nem érti a beszélgetések természetét és Koltói Ádám koncepcióját. Egy közel negyven ezres város hivatali tisztségviselői vagy szellemi és fizikai teljesítménye alapján kiemelkedő emberei közvetítésével olyan gondolatok reménységét kereste a Szerző, ami életelveinket, életcélunkat képes lehet orientálni.

A kötetnek több része van: Életúton, valAKIK, Kép-írások és Mivoltuk. A legmegrázóbb vallomás, ami épp Koltói Ádámtól származik. Az „Apám hitte” írással/vallomással zárulnak a Beszélgetések. A madár hitte, hogy szabadsággal szárnyal, az Apa hitte a hallgatást…Fontosabb volt neki az otthon békéje, amin az olvasó nem csodálkozhat. A hadifogság poklában, illetve meszes gödrében a feltámadás élményét meg tudta élni. Micsoda kegyelem! A Bibliában a 2. Thesszaloniki levél részlete a beszélgetések summázata: az apai példa nyomán a Szerző mást nem akar, csak mint hinni apja hitében.

Igaz, a beszélgetők két részben is ABC-ben  adják egymásnak a könyv lapjait. A tanárember jól megfér a színésszel, a zenetanár a képzőművésszel, vagy a „studium legendi” – a gyűjtési szenvedéllyel felvértezett patikussal, esetleg a jó értelemben vett clownnal. Számtalan helyen az olvasó felfedezi az izzó parazsat, de a beszélgetők sosem fordulnak át gyűlöletbe. Pedig sokféle kiszorítottsági tapasztalatot fedezhetünk fel, mégis a pegazus, a napjárású, a sebzett lelkű ember mégis csillagfényt érdemel ki. Nem osztanak ki a „szereplők” ítéleteket, azt meghagyják a Sorsnak, aki/ami mindig elrendezi életünket. Természetesen a kötetben szereplők közül jó néhányan már a Styx túlpartjára jutottak, bízva abban, hogy most a sérelmeket is hátrahagyva, a létezésnek egy új formáját élik meg – az égi Cegléden.

A kérdező és válaszadó sajátos kapcsolatba kerül, ezért ha szándék volt az anyag együttes bemutatása, a valAKIK és a Kép-írások jól beilleszthető lett volna az interjúk közé. Ha még szabad valamit megjegyezni, a Mivoltuk fejezet elkülönítése nem teljesen indokolható, hiszen a megnyilatkozók ugyan különböző szinten ugyanúgy titkokat árultak el magukról, mint akik az előzőekben mutatkoztak be.

A legnagyobb ismeretbővülést Rossi Károly pályaképéből kaptuk, ami talán túl is mutat Tóth István fotóművész jól dokumentált működésén. Nagy László Lázár, Juló néni, Illanitz György és a világhírű „ceglédi parasztgyerök” bemutatkozás legalább akkora élmény, mint egy biológus, egy derűs arcú fizika-matematika, vagy a testnevelőből magyar-történelem szakossá, majd helytörténésszé vált pedagógus, a „tesi” tanárból ügyvéddé vált bibliofil vagy a bravúros fizikai kísérletekkel rendszeresen jelentkező tanár. Életút analíziseket tudnánk végezni a vallomások alapján, amint egy kereskedő ember polgármester lesz, vagy a másikat „feleslegessé téve” nem rest kapát és permetező gépet véve kezébe – visszatér az apja mesterségéhez.

Nem tanulság nélküli a ma kulcsszerepbe került színész vallomása sem, akinek a hátterében mindig ott az apa, s boltjában mindig kapható volt kerti vetőmag és növényi segítő szer. De szerencsénkre beköszönt Küréniából származó gyermekorvos, aki a magyar nyelv szerelmese lett, igazi ember- és szegénybarát gyógyító. Krúdyval együtt mondhatta: Zengő nyelvünket tündérek szőtték…Abból a Küréniából jött közénk, amely az Újszövetségben többször is szereplő település (pl. Ap. Csel. 11, 20 stb.) és vallomása szerint nálunk mégis itthonra talált.

Köszönhetően a könyvnek, némi ismeretet tanulhatunk kettlebell versenyzésből, másutt pedig a lovak szeretete és nyergelése tesz kíváncsivá bennünket. Természetesen magával ragadó a régi polgármester, a zongora igazán felemelő hangja, vagy a Leánykar tagjainak szép éneke, ugyanúgy „belevaló” a kötetbe, mint a dobgyűjteményéről híres dobos, netán az Európát bejárt szalonzenész és az új életeket világra segítő szakorvos lélekemelő vallomása. Öröm, hogy szép számmal találkozunk zenészekkel, szólóban vagy trióban dolgozó emberekkel, akik egy életre szóló barátságba kerültek társaikkal. A fényírókat sem kezelte mostohán Koltói Ádám, így sikeresen festett nekünk egy nagyméretű pannót a 20. század végi Cegléd népességéről.

A Beszélgetéseim egy alkotói korszak összegezése, köszönet a Szerzőnek, a Kiadónak és a támogatóknak. A kötet szép kivitelű, és száz körüli galamb a villanydróton ücsörögve talán arra utal, hogy újabb beszélgetések következnek, majdan egy újabb kötetben.

ESDÉ

***

A könyv megvásárolható Cegléden a Kossuth téri Tourinform irodában, a Hanga Könyvesáruházban, valamint a Széchenyi úti Marika Mini Marketben.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...