20.3 C
Cegléd
2024. július 20. szombat
spot_img

Ceglédi keresztek – örök húsvétok?

„Az Úr vezérlett engem ez utamban az én uram atyafiainak házához” (1 Móz 24, 27)

A szabadban álló vallási emlékek az út menti keresztek.  A ceglédi keresztek bemutatása azért különleges, mert az itteni lakosság többféle vallásfelekezetű volt s maradt; a katolikusok szokása egyedül a keresztállítás. III. Leó 779-ben engedélyezte engesztelő keresztek állítását. Nálunk először a XV. században Sopronban állítottak keresztet, az ottani környékben elkövetett gyilkosságok után engesztelődési céllal. Már a XIV. században is emeltek keresztet Belgiumban, Lengyelországban, Németországban és Baltikumban…

Később átalakult a szerepük: hálaadás, kérés, megemlékezés, tisztelet vagy köszönet (pl. járványok után) okán állítottak keresztet. Ma új szokásforma, országutak mellett, vasúti átjáróknál egyre több fa-, fém- és kőkereszt tragikus (baleseti) eseményekre utal. A kereszt anyaga eleinte kizárólag fa volt, amin bádog Krisztus-alak, a kereszt felső részén pedig vízvető jelent meg. Főként a csapadék által sűrűbben áztatott Felvidéken s Erdélyben figyelhető meg.

Mások a kőkeresztek lehetőségei, Dunántúltól a Zemplénig – a korpusz is kőből készült (a népi barokk idejétől a homokkövet kedvelték, mert könnyebb a megmunkálása, mint a mészkőnek, vagy valamelyik vulkanikus kőzetféleségnek). A keresztek elhelyezésének körülményeit, időpontját és egyéb személyi vonatkozásait általában feliratban rögzítették. A határban található keresztek s más szakrális építmények speciális funkcióval is rendelkeztek, a kereszteket búzaszentelőkor, áldozócsütörtökön s a keresztjáró napokon a hívek felkeresték – papjukkal.  Az aratási időben vagy nagy természeti csapások után az imádság volt jelen a kereszteknél…


Nincs ez másképp Cegléden sem, amit hangsúlyossá tesz a templom donációja, a Magyarok Nagyasszonya kápolna is emlékezteti az embert a megváltás tényére és a húsvétra. Sokszor háborús események, balesetek és elégtelen talapzat kikezdte a keresztek stabilitását. A Kálvária-temető magaslatán álló Kálvária szoborcsoport régen gyenge talapzaton állt és az alakok homokkőből készültek. Ezt újabban a mészkőbe faragás „stabilizálta”, a XVIII-XIX. században pusztító szélviharok kétszer ledöntötték.

A ceglédi keresztek történetét vizsgálva kiderült, hogy itt az örök húsvétra kevésbé utalnak a keresztek, bár történetük, a velük kapcsolatos események olykor szinte regényesek. A szakrális építmények tisztelete tovább él, pl. a Gimnázium külső szögleténél még mindig vannak olyan járókelők, akik keresztet vetnek, vagy sapkát emelnek. A virágcsokor egy vázában, a friss virág vegetációs időben sosem hiányzik. Sokak dicsérete a népi vallásosság e megnyilvánulásai, mint azt Bálint Sándor, a vallásos néprajz tudósa írta, ez is a hitélet jele és bizonyítéka.

Érdekes megfigyelni azt is, hogy az egyházi rend tagjai, a papok érdeklődése a keresztek tiszteleténél koronként változhatott, amit nemzetiségük, településük szokásai és származásuk is befolyásolt. A legérdekesebb példa Ceglédbercelre vezet, ott jellemzően pléh-Krisztusok voltak a kereszteken, igazolva, hogy ott németajkúak települtek le. De más településeken, így Abonyban ugyancsak érdekes megfigyeléseket tehetünk, akárcsak Tápiógyörgyén.

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...