20.3 C
Cegléd
2024. július 20. szombat
spot_img

A ceglédi szülőotthon névadója: MOLNÁR ERZSIKE (1904-1922)

Január 8-án volt 100 éve, hogy meghalt az a 18 éves lány, akinek a nevét viselte a ceglédi szülészeti és női kórház, mely a Bocskai utcában 1925-1970-ig működött. Ki volt ez a lány, és miért róla nevezték el a szülőotthont?

Német Mária és B. Molnár Elemér (Kossuth Múzeum képanyaga)

Szülei B. Molnár Elemér – gazdálkodó, városi képviselő – és Németh Mariska voltak. Nagyapja B. Molnár Sámuel volt, akit városunk polgármesterének (1878-1884) is megválasztottak. A korabeli ceglédi lapokban a B. Molnár család neve mindig ott szerepel az adakozók listáján, ha gyűjtöttek valamire. Nemesszívű, a rászorultakon segítő emberek voltak, pedig a sors nem kímélte az ő családjukat sem. Három pici gyermekük halt meg, csak Lidike és Erzsike érte meg a felnőttkort.
Erzsike haláláról azt írták az újságok, hosszas szenvedés után hunyt el. Úgy gondolom, tüdővészben szenvedhetett, mely gyakori halálok volt akkoriban. Az is megerősíti a gyanúmat, hogy a tüdőbetegek gyógyítására Erzsike lányuk nevében már korábban is adományozott pénzösszeget a család. Az viszont biztos, hogy a kórház jellegéből következtetni a halálokra teljes képtelenség. Egy 1966-os Pest Megyei Hírlapban olvastam, hogy „gyermekágyi lázban elhalt fiatalasszony” emlékére létesült a női kórház…

Erzsike emlékének is adózva a szülők felajánlották városi házukat, hogy abban létesítsenek egy kórházat a szülő édesanyák számára, mert az otthonszülés, a megfelelő egészségügyi körülmények hiánya miatt számos haláleset történt. Az Erzsike halálát követő évben jelent meg a következő felhívás: „Czegléd r. t. város közgyűlése, hogy az anyák és csecsemők pusztulásának gátat vessen, hogy a rászoruló anyáknak nemcsak tanáccsal, hanem, ha kell, műtéti beavatkozással is segítségére legyen, a mai kor igényeinek megfelelő „szülőotthon“ felállítását határozta el. Az intézet alapját B. Molnár Elemér és neje nagylelkű adományával megvetette. Azonban az általuk felajánlott épület átalakítása s a szükségesek hozzáépítése és mindezek berendezése még igen sok költséget követel. Azért azzal a kérelemmel fordulok Czegléd város közönségéhez, hogy ismert áldozatkészségének megfelelően pénzbeli vagy természetbeni adományaival tegye lehetővé a nagyjelentőségű intézmény megteremtését.”

A kórház 1925-re elkészült, és november 19-én, Erzsébet-napon volt az ünnepélyes közgyűlés, melyen felavatták. Erről az újsígíró így számol be: „A rendkívüli közgyűlés a Magyar hiszekegy elmondásával kezdődött, azután dr. Sárkány Gyula polgármester rövid megnyitóbeszédet mondott, amelyben rámutatott a kórház alapításának nehézségeire, hogy B. Molnár Elemér házajándéka, a népjóléti miniszter ajándéka pénzben és felszerelésben, a MANSz, a Stefánia egylet s egyesek buzgalma tette lehetővé az intézet felállítását és berendezését. (…) A polgármester átadta az intézetet
dr. Gombos Dénes igazgató főorvosnak azzal, hogy azt oly lelkiismerettel vezesse, hogy a hozzáfűzött remények mielőbb beváljanak, s a szülőház valóban áldás legyen a városra.”
A közhiedelemmel ellentétben nem a szülők kívánságára nevezték el B. Molnár Erzsébetről a szülőotthont, a városi tanács javasolta a közgyűlésnek, ahogy erről maga az édesapa nyilatkozott.

A Bocskai úti épületben 1970-ig, az új kórház átadásáig működött a szülőotthon, később a Földhivatal foglalta el az épületet 2003-ig. Most üresen áll, ha új építésű lett volna, mára már akkor is 100 éves épület lenne, korszerűsítése bizonyára sokkal többe kerülne, mint egy új épület. De megvan, és remélem, a nagylelkű adakozóknak emléket állító tábla is megmarad, bármi legyen is az épület további sorsa.

Erzsike halála évében nővérének, Lidikének kisfia született, férje dr. Saly Alajos főhadnagy volt. De milyen is az élet7 évvel később agyvérzésben, 30 évesen Lidike is meghalt.

Érdekelt, hogy merre van a sírjuk, ezért elmentem a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség irodájába, ahol egy kedves hölgy készségesen segített. A kiterjedt B. Molnár család tagjai a Református öregtemetőben nyugszanak. Volt egy B. Molnár családi kripta, melynek falából az emberek idővel elhordták a köveket, ezért az összeomlás veszélye miatt az egyház lebontatta a kripta falait kb. 1m magasságig, lefedették, így az oda temetkezett családtagok maradványai ott maradhattak, a neveket jelölő táblák is megvannak. Mellette van a polgármester nagypapa síremléke, amellett pedig Elemér gyermekeinek sírja, a két lány és a 3 kistestvér nyugszik itt. A szülők nyughelyét viszont nem találtam meg, az egyházi nyilvántartásban sem volt nyoma. Gyanakodtam, hogy esetleg a háború pusztításának esett áldozatul, de Elemér gyászjelentésén ott áll, hogy 1957-ben temették, özvegyét még később.

Szerettem volna mécsest gyújtani ennek a két nemesszívű embernek a sírjánál, akiknek 100 évvel ezelőtt nagyon szomorú karácsonyuk lehetett … Gondoljunk rájuk hálával, hiszen a kezdeményezésükre épült szülőotthonban sok ceglédi született a 45 év alatt, az utolsó itt született csecsemők is még alig múltak ötvenévesek!

Varga Babó
Városvédő és -Szépítő Egyesület

***

Képmelléklet:
1. Német Mária és B. Molnár Elemér (Kossuth Múzeum képanyaga – Facebook)
2. Emléktábla a szülőotthon falán (Kossuth Múzeum képanyaga – Facebook)
3-4-5. A Darabanth Aukciós Ház engedélyével közölt régi fényképek
6. Erzsike sírja (a szerző készítette)

[1] Pest Megyei Hírlap, 1966. december 16.

[2] Czeglédi Keresztény Hírlap, 1923. szeptember 30.

[3] Czeglédi Kisgazda, 1923. február 18.

 

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...