Ebben a blogcikkben megnézzük, hogy kiszámítható-e a keringető szivattyú emelőmagassága. Továbbá megnézzük, hogy mi az a munkapont. És azt is, hogy szükséges-e szakembert bevonni a fúvóka és a szivattyú kiválasztásához.
Sokféle szivattyútípus létezik
Nézzük csak meg a Monojet szivattyúkínálatát, és rögtön láthatjuk, hogy mekkora választék van ezekből a szerkezetekből. Vannak műanyag házas (PP, PVDF), vegyszer szállítását lehetővé tevő, úgynevezett centrifugál szivattyúk. És vannak az öntvényházas vagy saválló házas, úgynevezett centrifugál fajták.
Számos ipari alkalmazás szóba jöhet ezeknél a típusoknál. Például a galvanizáló üzemekben és a felület előkészítő (festő) üzemekben is előszeretettel alkalmazzák a vegyi centrifugál szivattyúkat. De minden olyan helyre igaz ez, ahol tömény, nagyobb koncentrációjú vegyszer szállítását kell megoldani.
A centrifugál szivattyúk pedig számos olyan helyen kerülnek alkalmazásra, ahol vízbázisú közeg mozgatásáról van szó. Legyen szó akár keringetésről, akár például a fúvókákhoz (végpontokhoz) való eljuttatásáról.
Üzemi paraméterek, munkapont
A különböző szivattyútípusoknál mindig üzemi paraméterekről beszélünk. Például: üzemi nyomás, üzemi szállítási teljesítmény. Ezt nevezzük munkapontnak.
Centrifugál szivattyúk esetén csak egymás rovására változtatható a nyomás és a szállítási teljesítmény. Ha a szállítási teljesítmény nő, akkor a nyomás csökkenni fog, de ez fordítva is igaz. Ez pedig egy negatív meredekségű jelleggörbét eredményez. Itt az Y tengelyen lesz az emelőmagasság méterben (ez lesz a nyomás). Míg az X tengelyen lesz a szállítási teljesítmény köbméter vagy liter per órában.
A legtöbb ilyen szivattyú ráfolyásos elven működik. Ez azt jelenti, hogy a szívócsonk előtt egy pozitív előnyomás kell legyen, azaz a szívócsonknak mindig a közegben kell állnia. Ezt úgy lehet biztosítani, hogy a tartályból a szívócsonkra ráfolyik a közeg.
A végponthoz érő közegnél különböző okok miatt csökken a nyomás. Ezt a csökkenést okozhatja például a súrlódás, az ívek és kanyarok vagy az olyan szerelvények, mint a pillangószelep.
Ezek miatt mindenképp számolnunk kell nyomáscsökkenéssel. Épp ezért a szivattyúkat is ennek megfelelően kell méretezni. Hátulról kezdjük tehát a tervezést: megadjuk a végpont kívánt nyomását, amihez hozzáadjuk a különböző (a csőrendszerben keletkező) nyomásveszteségeket.
A keringető szivattyú emelőmagassága
Igen, a megfelelő képlettel kiszámítható a keringető szivattyú emelőmagassága. Ehhez tudnunk kell, hogy a szivattyúnak hány méteren kell a végponthoz felemelni a közeget. Szükségünk lesz hozzá a (méterekben számolt) nyomásveszteségre is, mely szintén fontos információ lesz a megfelelő szivattyú kiválasztásakor. De nem mindegy az átáramló közeg sűrűsége sem.
Ha szakember segítségét kérjük, biztosak lehetünk benne, hogy a megfelelő fúvókák és szivattyúk lesznek kiválasztva, melyek maximálisan kiszolgálják az igényeinket.
