A változó gazdasági körülmények között Cegléden és térségében is új vállalkozások jönnek létre, szűnnek meg, vagy éppen a kihívásokra úgy válaszolnak, hogy új szolgáltatásokkal bővítik a tevékenységüket. A ceglédi vállalkozások, gazdasági szereplők helyzetéről, a változások tendenciáiról és az aktualitásokról kérdeztük Mátrai Zoltánt, a Mertium Könyvelőiroda vezetőjét.
– Mint könyvelőiroda rálátásotok van a város gazdasági életére a cégeken keresztül: milyen változásokat láttok a városban a helyi vállalkozásoknál? Milyen tendenciák figyelhetők meg?
– Cegléden az Arany utca 11. szám alatt működik a Mertium könyvelő iroda. Az iroda története, lassan negyed évszázados múltra tekint vissza. Az elmúlt 24 évben kialakult értékrendünk, a szakmai megfelelésen túl, az ügyfeleinkkel, partnereinkkel történő személyes kapcsolatra helyezi a fő hangsúlyt. Igyekszünk megoldást találni a hozzánk fordulók szerteágazó problémáira, ami a százas nagyságrendű ügyfélkör esetében nem kis feladat. Fontosnak tartjuk a szűkebb és tágabb környezetünk érdekében történő társadalmi kötelezettség vállalásainkat. Ennek keretében, számos civil szervezettel, helyi, országos és határon átnyúló alapítvánnyal, egyesülettel működünk együtt, veszünk részt tevőlegesen is a működésükben. A könyvelő irodák által nyújtott szolgáltatások mellett, jelentős gyakorlatot szereztünk pályázatok pénzügyi értékelésében, monitoring tevékenységben és pénzügyi tervek készítésében.
Változatos ügyfélkörünk, rálátást biztosít mind a helyi vállalkozások, mind egy kicsit tágabb régió kitekintésére is. Látható, hogy a fővárosi vállalkozások, a gazdaság centralizációjának köszönhetően, de pusztán a piac méretéből adódóan is jobb helyzetben vannak, kilátásaik kedvezőbbek. Ennek ellenére mind a helyi, mind a körülöttünk lévő kisebb-nagyobb településeken működő vállalkozások is, azonos nehézségekkel küzdenek.
– Milyen kihívásokkal küzdenek a vállalkozások Cegléden?
A ceglédi vállalkozások fő nehézsége is a munkaerőhiány, másodsorban a szűkülő piac és az energiaigényes tevékenységek esetében, a magas energiaárak.
A munkaerőhiány elsősorban strukturális eredetű, miszerint a betöltetlen álláshelyekre nem találnak a munkáltatók, kellő képzettségű munkaerőt. A jelenség minden gazdasági ágat érint. Naponta halljuk, hogy azok a képzett munkavállalók, akik tudnak és akarnak is dolgozni, vagy külföldön dolgoznak vagy önmaguk is vállalkoznak. Mindemellett, úgy látjuk, hogy az egyszerű munkakörök betöltése is nehézkes. Megfordult a világ. Ma többnyire a munkáltatók vannak kiszolgáltatva dolgozóiknak, és nem fordítva. Több meghiúsult vállalkozásról, és vállalkozások egyes projektjeiről is tudjuk, hogy a munkaerő hiánya miatt hiúsult meg. Annak ellenére, hogy a munkaügyi központokon keresztül számos támogatási forma érhető el jelenleg is, sokakat lehetetlen visszavezetni a munkaerő piacra. Tanácsolni azt tudjuk, hogy a magasabb bérezési lehetőség érdekében, forduljanak a Ceglédi Járási hivatal Foglalkoztatási Osztályához, (munka.hu) ahol rendre tudnak ajánlani munkahelyteremtő vagy megtartó támogatásokat. A KSH adatai szerint, jelenleg a munkanélküliek aránya 217.000 fő, a munkanélküliségi ráta 4,4%. A krízis 2015-óta tart, és a cégek háromnegyedét érinti.
– Néhány év és egy évtized távlatából hogyan alakult át a ceglédi vállalkozói piac? Tehát mondjuk a Covid óta és egy évtizede?
A Covid időszakáig folyamatosan élénkülő vállalkozási kedvet érzékeltünk. Amíg egy évtizeddel korábban, jellemzők voltak a kényszervállalkozások, ebben az időszakban ezek már eltűntek, és potenciális vállalkozások vették át a helyüket. A jól prosperáló KKV-k mellett, az elmúlt évtizedben láthatóvá váltak Cegléden a magas hozzáadott értéket előállító, tőkeerős közepes és nagy vállalatok is. Ezek a cégek jelen vannak a globális piacokon is, ezzel bekapcsolva a várost egy sokkal nagyobb gazdasági körforgásba. A vírus időszakában egyetlen ügyfelünk sem kényszerült vállalkozásának feladására. Volt olyan, aki speciális tevékenységére tekintettel extraprofitot realizált, és azóta is szárnyal, de volt olyan is, aki a járvány kitörését követő hetekben alakult. Sajnos, ezek a pozitív tapasztalatok egyre ritkábbak. Az elmúlt két évben, alig találkozunk új vállalkozásokkal, és a meglévők működése is szűkül. Az építőipari vállalkozások – melyek abszolút húzóágazatnak számítottak – megbízásai visszaestek. Míg korábban 1-1,5 évre előre terveztek, most ez néhány hónapra esett vissza. A magánszemélyek építkezései alig mérhetők, az állami, önkormányzati és más vállalkozások beruházásai is megcsappantak. A még épülő társasházak adják a legtöbb munkát az építőiparnak.
– Milyen jellegű vállalkozások kerülnek mostanság nehezebb helyzetbe, válságba és milyen területen van pozitív változás, fejlődés, netán szárnyalás?
Gyakorlatilag a kisvállalkozások többsége nehéz helyzetben van. A tőkeerős termelő cégek, valamint a nagy kereskedelmi láncok szereplői uralják a piacokat. Működési modelljük alapján, kis létszámú, jól fizetett és jól képzett munkaerő irányítja a nagy létszámú, képzetlenebb munkavállalókat. Ez költséghatékony megoldás, a kis cégek struktúrájához képest. A néhány fős létszámmal, működő vállalkozásoknak a képzetlen munkaerő többnyire nem jelent megoldást, a jól képzett munkaerő bére pedig nagyon magas, nem képesek kitermelni. A kisvállalkozások legnagyobb hányada a szolgáltatóiparban, kisebb részük a kereskedelemben és ugyancsak kis hányaduk van jelen a termelő ágazatokban. A szolgáltató iparban nyújtott szépségipari szolgáltatások recessziója még nem érzékelhető, ennek oka feltehetően a kedvező adózási mód, az átalányadózás lehetősége. Az átalányadózás jól tervezhető és kiszámítható, így ezek a vállalkozások kiegyensúlyozott működést mutatnak. A szolgáltató iparban tevékenykedő ügyfeleink nagyobb része, a fentiekben említett építőipari vállalkozások. Kifejezetten a jól képzett szakmunkásokat keresik, melyek sajnos alig-alig jelennek meg a munkaerőpiacon. Az építőipar recessziója várhatóan tisztítani fogja az iparág résztvevőit. Vannak hiányszakmák is a vállalkozások piacán. Jelentősnek gondoljuk a piaci rést az informatikusok között, valamint a klíma, hőszivattyú, és az egyéb „okos” épületgépészeti vállalkozások piacán. Keresettek továbbá az intézménytakarítással foglalkozó vállalkozások is.
– Milyen friss jogszabályi változások vannak a cégeket illetően, melyek az ügyfeleket leggyakrabban foglalkoztató kérdések?
Az aktualitások és az ügyfeleket gyakran foglalkoztató kérdésekből az alábbiakat emelném ki:
2024.08.01.-től megduplázták az adóbírságokat.
- Az adóhatóság a természetes személy adózót 200.000 Ft. helyett 400.000 Ft. a vállalkozásokat/szervezeteket 500.000 Ft. helyett 1.000.000 Ft. mulasztási bírsággal sújthatja.
- A be nem jelentett foglalkoztatott esetén, a bírság 1.000.000 Ft. helyett 2.000.000 Ft.
- A számla vagy nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén, szintén 1.000.000 Ft. helyett 2.000.000 Ft. lehet a bírság.
2024.08.01.-től emelkedett a tranzakciós illeték, ami a bankadó egyik formája. A bankokat terhelő extraprofit adók a lakossági ügyfelekre nem terhelhetők át, de a vállalkozásokra igen. A vállalkozásokra, ebből eredően továbbhárított bankadó teszi ki a bankköltségek túlnyomó részét. Érdemes a költségeket felülvizsgálni, és számlakivonat alapján, más bankoktól is ajánlatot kérni.
2024.01.01.-től a vállalkozások esetében megnőtt a vízdíjak árbefagyasztása. Általánosan 1457 Ft./m3-re nőtt a vízfogyasztás és szennyvízelvezetés egységára, és emellett jelentősen nőtt az alapdíj. Az alapdíj mértéke a fogyasztásmérő átmérőjétől függ, nincs hatással rá a fogyasztási mennyiség. Nagyfogyasztóknál ez milliós tétel, de egy iroda esetében is lehet havi, néhány tízezer forint. A lakossági rezsiár fenntartása megjelenik a vállalkozók energia költségeinek növekedésében, mely költségeket végül a háztartások fizetnek meg. Ez a tendencia nem csupán a vízdíjban, hanem egyéb energiaárakban is utolérhető.
2024.09.01.-től, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése céljából, általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. Jogszabály a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a munkáltató saját maga is előírhatja a munkakör betöltésének feltételeként az alkalmassági vizsgálatot. Természetesen a munkavállalók objektív felelőssége, továbbra is fennáll, munkavállalóik egészségkárosodásaival szemben. Érdemes a munkáltatónak átgondolni az alkalmassági vizsgálat előírását a dolgozó részére bizonyos munkakörök esetén, ugyanis a munkavállaló egészségkárosodása esetén, hivatkozási alapot jelent a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, orvosi igazolása.
2023.11.16.-tól a reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a borászati üzemengedélyestől, palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék juttatása adómentessé vált.
Vállalkozóinkban rendszeresen felmerülő kérdésként fogalmazódik meg, hogy „mire fizetjük” a kamarai tagdíjat? Az ügyfeleink többsége a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) tagja. A kamarai tagság és a tagdíj fizetése által a tagok jogosultak bizonyos kamarai szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes igénybevételére.
Ingyenes szolgáltatások a pályázatfigyelés, munkaügyi kérdések megválaszolása, gazdasági (adózási, pénzügyi,) tanácsadás, jogszabálykövetések, fórumok rendezése. A kamarák nyújtanak tájékoztatást az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. (KAVIR rendszer) A kamara kedvezményes térítés ellenében végez okmányhitelesítéseket, üzleti partner kereséseket, valamint vállal hitel és lízing ügyintézést.
Partnerünk a Cegléd és Térsége Ipartestület tart fenn a kamarával kötött megbízás alapján a Széchenyi hitelkártya programhoz kapcsolódó KAVOSZ irodát. Az irodában jelenleg is igényelhetők, a hitelprogramban aktuális konstrukciók. Beruházási, likvid, agrár, mikrohitel stb. kedvezményes forrásokhoz juthatnak a kis és közepes (KKV) vállalkozások.
A vállalkozók döntéseinek támogatására, szíves figyelmükbe ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) KKV-tervező aloldalát, amely további segítséget nyújthat a kis- és középvállalkozásoknak az üzleti döntéseik meghozatalában és a felmerülő kérdések megválaszolásában. A kormányzati pályázati portálon ( https://www.palyazat.gov.hu/ ) a hazai vonatkozású vállalkozás-fejlesztési forrásokról található részletes információ.
