Újabb hullámokat vet nemzetközi szinten is, hogy aszály közepén indultak meg a mederkotrások Magyarország több vízfolyásán, köztük a Cegléd melletti Gerje-patakon, ami komoly természetvédelmi felháborodást váltott ki. Az Euronews egy részletesebb írásban hozta le, milyen indokkal tartják teljesen ésszerűtlennek az nemrég megkezdett mederkotrásokat a vízvédők és a kutatók. A vízügyi hatóságok a beavatkozásokat vízmegtartási céllal indokolták, ám kutatók és helyi aktivisták szerint az akciók éppen ellenkező hatásúak: élőhelyeket pusztítanak el, gyorsítják a víz lefolyását, és védett fajok – mint a ritka réticsík vagy a mocsári teknős – tömeges pusztulását okozzák.
A Gerje partján 78 elpusztult réticsíkot számoltak össze, de a szakértők szerint ennél sokkal több áldozat lehet. A természetvédők szerint az igazi aszálykezelés nem kotrás, hanem például fenékküszöbök építése lenne, amellyel valóban növelhető a vízmegtartás. A hivatalos indoklások ellenére sokan úgy vélik, hogy a munkálatok inkább költségvetési források lehívására irányulnak, mintsem érdemi vízgazdálkodásra.
Miközben az ország 47 milliárd forintot különített el az aszály elleni küzdelemre, egyre többen kérdőjelezik meg: valóban a természet érdekében történnek-e ezek a beavatkozások?
