Fenti címmel írt bejegyzést egy ceglédi közösségi csoportba C. Tamás egy esetről, amelynek szemtanúja volt a Fürdő-tónál. Beszámolója egy fiatal pár és egy idősebb férfi között kialakult vitáról szól.
„A pár a kacsákat etette, amikor a bácsi egy modell kishajót szeretett volna a vízre engedni. A kacsák arrébb húzódtak. Erre a pár férfi tagja ráförmed a bácsira, hogy: »…jól elb…d más szórakozását!!!« Itt abba is maradhatna a történet, de nem így lett. A pár átvonult a tó szemben lévő partjára, majd a férfi kaviccsal kezdte el dobálni a kishajót. Nem találta el, ezért gondolt egyet és visszatért a párjával, hogy kioktassák az öreget, mit lehet és mit nem a tónál csinálni.
Az öreg elővette a telefonját, erre a hölgy kezdett el kiabálni, hogy fel fogja jelenteni, ha felvételt készít a fenyegetésről, és van rendőr a családban, meg hasonlók. A bácsi annyit üzent vissza, hogy »Gyereknap van!«, majd összepakolta a kishajót, és jobbnak látta, ha odébb áll… Szeretetország…” – írta a férfi. Hozzátette, hogy a történet a pár hölgytagja tollából is megjelent a közösségi médiában, azzal az értelmezéssel, hogy minden a kacsák védelmében és a természet tisztelete érdekében történt. Állítása szerint azonban a beszámoló nem tett említést a kődobálásról és a verbális fenyegetésről.
A történet élénk vitát váltott ki a hozzászólók között. A kommentelők egy része úgy vélte, hogy az eset elsősorban nem a kacsákról vagy a távirányítós hajóról szólt, hanem az egymás iránti türelem és tisztelet hiányáról. Többen kifogásolták, hogy a konfliktus során sértő hangnem, személyeskedés és fenyegetőzés jelent meg, miközben szerintük a tó környékén mindenki számára jutna hely a kikapcsolódásra.
Mások a fiatal pár álláspontját védték. Szerintük a motoros modellhajó megzavarta a vízimadarakat, és elrontotta a gyerekek élményét, akik éppen a kacsákat etették. Több hozzászólás szerint a hajó tulajdonosa választhatott volna olyan partszakaszt, ahol nem zavarta volna sem az állatokat, sem a jelenlévő családokat.
A vita során többen vitatták azt is, hogy a távirányítós hajó valóban károsította-e az élővilágot. Voltak, akik szerint a kacsák rövid időn belül visszatértek a vízre, és egy ilyen hobbi akár a gyermekek számára is érdekes látványosság lehetett. Mások viszont úgy vélték, hogy a természet védelme elsőbbséget kellene élvezzen az ilyen szabadidős tevékenységekkel szemben.
A hozzászólásokban többször előkerült a tó használatának kérdése is. Egyesek felhívták a figyelmet arra, hogy a vízimadarak etetése sem feltétlenül kedvező az állatok számára, míg mások a területen tapasztalható egyéb szabályszegéseket – például a tiltott horgászatot, a kutyaúsztatást vagy a futókör nem rendeltetésszerű használatát – említették.
A vita végül túlmutatott az eredeti eseményen. Több hozzászóló szerint az ügy rávilágít arra, hogy a közösségi terek használata során egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt a természetvédelem, a különböző szabadidős tevékenységek és az egymás iránti kölcsönös tisztelet között.
A témához kapcsolódva KÖD (Kőhalmi Dezső) külön bejegyzésben hívta fel a figyelmet a Budai úti Szabadidőparkban tapasztalható problémákra. A poszt szerint a lakók egy része rendszeres természetkárosításról, a vízimadarakat zavaró tevékenységekről, kutyaúsztatásról, tiltott horgászatról, valamint a futókör szabálytalan használatáról számol be.
Az ügy egyértelműbb tájékoztatást és a rendfenntartó szervek határozottabb jelenlétét sürgeti a tó környezetének és az ott pihenők nyugalmának védelme érdekében.
Én már több éve megkerestem a tó jövőjével kapcsolatban a Jegyző Asszonyt. Akkor még Takáts László volt a polgármester. Arra kértem Őt, hogy valamilyen szinten védettséget kellene adni a tónak, a tó madárvilága miatt. Határozott elutasítás volt a válasz. Annyit azért sikerült elérnem, hogy az utóbbi esztendőkben legalább nem közvetlenül a Laska fesztivál előtt, költési időszak idején, hanem korán tavasszal vágják le a nádat, amely szerintem így is túlzott nagyságú területen történik. A tó kalandpark felöli oldalán teljesen meg kellene hagyni a nádat a tó teljes kerületének ötven százalékán. Anno amikor még a látvány, és a Laskafesztivál nem volt érdekes, a tavat körülölelő nádasban volt olyan esztendő, hogy kilenc törpegém pár is költött. A nádirigók is és más egyéb apróbb vizimadarak is jelentős számban fészkeltek itt. Most hogy ennyire lekorlátozták a nád nagyságát, a madarak jelentős része eltűnt. Nincs már jégmadár sem, és alig látható vizityúk is. Megkerestem anno a Természetvédelmi Hatóságot is. Azt a tájékoztatást kaptam, mivel a tó az önkormányzat tulajdonában van, Nem tehetnek semmit még akkor sem ha védett madarak fészkelnek a tavon. Az hogy újabban modelleznek is a tavon, az egy új kategória. Eddig nem nagyon láttam. A tavat, és a tó életét, a létrehozása óta figyelem. Tehát van rálátásom az egész helyzetre. Minden nagyképűség nélkül állíthatom, hogy annyi fotót senki nem készített a tóról és annak élővilágáról a több mint húsz év alatt, amióta létezik a tó, mint én. Régebben, és most is láthatóak a különböző ceglédi oldalakon, sőt rengeteget a Google térkép oldalain is meg lehet találni. Ennyit tudok írni dióhéjban.