Csáky András legutóbbi beszámolója nem csupán a város költségvetéséről szólt. Az egyre szűkülő mozgástérben politizáló polgármester monológjára kíváncsi maroknyi érdeklődő az előadás elején meghallgathatta nosztalgiázását abból az időszakból, amikor a parlamentben nagy államférfiak között süröghetett emlékezetes eredmények nélkül.
A havi többmilliós fizetésért fanyalgó polgármester most sem mutatott fel gazdasági ötleteket, terveket vagy konkrét jövőképet. Maradt a tőle megszokott „ellenségkép”-kreálás: hamar rátért a számára otthonos témákra, a magánál gyengébbnek gondolt csoportok – a cigányság, a nők és a kínaiak – sározására.
A beszámoló során több olyan kijelentés is elhangzott, amely sokak szerint méltatlan egy város első emberéhez. Miután kiemelte saját érdemeit – hosszan bírálta ellenfeleit. Információink szerint a megnevezett érintettek jogi lépések lehetőségét is mérlegelik a beszámolóban elhangzott állítások miatt.
Elsőként a mára országosan elismert roma politikust, Jakab Istvánt vette célkeresztbe: „A csak wc-pucolásra alkalmasnak tartott cigányok sehol az országban nem kapnak annyi támogatást…” – idézte cinikusan, majd a rágalom fogalmát kimerítve hozzátette: „a támogatás a családnak biztosít kiváló megélhetést”, miközben „cigány honfitársaink sok mindent nem látnak ebből”. Mindez annak fényében különösen éles megfogalmazás, hogy az elmúlt időszak egyik híre volt: Jakab István személyesen látogatott meg több száz családot karácsonykor, és osztotta szét az említett támogatást.
A felszólalás a kínai kapcsolatokat is ekézte, majd egy „cicis – nagy szakértős” megjegyzéssel Takátsné Györe Anettről beszélt lekezelő és méltatlan hangnemben.
Felmerül a kérdés: méltók-e egy városvezetőhöz ezek a személyeskedő, övön aluli és a valóságot csak nyomokban tartalmazó hazug sértések? A sorok között olvasni tudók számára ez a politikiai hangnem a megszólaló belső világába enged betekintést: Csáky András polgármesteri ars poeticája mára a „sok pénz, a becsapás, a kifogások, a bűnbakkeresés, a felelősségelhárítás, a családtagok előnybe hozása, a nők lenézése, a cigányozás, a bizalmatlanság, az irigység és az idegengyűlölet” lett.
Egy polgármester beszéde nem csupán politikai állásfoglalás, hanem iránytű is. Történelmi lecke lehet ez a város számára: hogyan tudja a közéleti hangnem, a személyeskedés és a politikai indulat lejtőre taszítani egy egyébként kiváló adottságokkal rendelkező település fejlődését.
