Az egyes kérdésekre adott válaszok tekintetében mind a négy témában elsöprő volt az igenek száma – tette hozzá a jegyző. Mint mondta, az első kérdésre – amely a Pest megyétől való elválást, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozást firtatta – a referendumon megjelentek 88 százaléka válaszolt igennel. Ennek ellenére a népszavazás érvénytelensége miatt az átcsatolásról dönteni hivatott Országgyűlést semmi sem kötelezi a “népakarat” figyelembevételére (a nagykőrösi képviselő-testület április végi ülésén határoz majd arról, hogy a történtek ellenére felterjeszti-e a megyeváltási kezdeményezést).
A másodikként feltett, a több munkahely létesítésével kapcsolatos kérdésre a népszavazáson megjelentek 96,94 százaléka, a helyi konzervgyár újraindítását firtató kérdésre a voksolók 92,5 százaléka, míg a segélykeret munkahelyteremtésre való fordításához kapcsolódó kérdésre a válaszadók 90,76 százaléka felelt igennel. A referendum érvénytelensége miatt az egyetértő voksok jogilag semmire sem kötelezik a képviselő-testületet – tette hozzá Nyíkos Sára.
A “legmarkánsabb” – a megyeváltásra vonatkozó – kérdés, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozás kapcsán Czira Szabolcs (Fidesz) polgármester korábban azt közölte az MTI-vel, hogy bár a helyieket foglalkoztató másik három üggyel “összevont” referendumot a képviselő-testület nyolc fideszes tagja kezdeményezte, sokak régi óhaja teljesülne, ha a település (egyben járási székhely) megyét váltana. Ennek fő oka, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés, illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös – hangsúlyozta a polgármester. Szerinte a dél-alföldi régióba, például a Nagykőröstől csupán 15 kilométerre fekvő Kecskemétre sokkal szívesebben viszik a pénzüket a nyugati befektetők, mint a közép-magyarországi régió fővárostól távolabb eső területeire.
Fotó: HetiHírek
