Ebben az évben nevezték el Dózsáról a Törteli úti páncélos laktanyát, bár ez csak jelképes cselekedet lehetett, hiszen ott addigra már a szovjet hadsereg állomásozott. Dózsa lett a neve viszont az 1951-ben szintén a Törteli úton épült magyar laktanyának, amely 2001-ig létezett.
A következő évben az addigi Herceg utcát keresztelték át Dózsa György utcára; a képviselő-testület utcaátnevezésekről szóló első határozatai közé tartozott ennek a változásnak a rögzítése.
Az 1946. évben nyílt meg a Dózsa György Népi Kollégium. Az újszerű intézmény az egykori hadiárvaotthonban kapott helyet. A diákotthon a népi kollégiumok 1949-es megszüntetése után is megmaradt. A Dózsa György Kollégium neve természetesen az új, Rákóczi úti épületbe való beköltözés után sem változott.
Dózsáról nevezték el a Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalat Művelődési Házát is a háború után, bár ezt az épületet egyetlen ceglédi ember sem ezen a néven emlegette, hiszen ez a Vigadó volt és maradt… A vigadó előtti kertmozi szintén Dózsa névre hallgatott – amíg működött.
1957-ben szobrot állítottak a Kossuth téren, amelyet 1972-ben újra cseréltek ki; mindkettő Somogyi József alkotása. 1972-ben Cegléden tartották az országos Dózsa-ünnepséget, melyen Dózsa György születésének 500. évfordulóját ünnepelték. 1974-ben megnyílt a Dózsa Ifjúsági Klub, az akkori ceglédi fiatalok által ma is szívesen emlegetett „hely”.
Van egy másik köztéri szobra Dózsának Cegléden: Kiss Kovács Gyula alkotását a megszűnt laktanyából hozták ki és avatták fel ünnepélyesen 2012-ben az akkor ugyancsak Dózsáról elnevezett téren.
Termelőszövetkezet, szocialista brigád is őrizte Dózsa emlékét Cegléden hosszabb-rövidebb ideig. Vetélkedő, hangverseny, bélyeg, kiadványok, kiállítások is színesítették a képet – és a sort még hosszan lehetne folytatni. Remélhetőleg nem sok minden maradt ki ebből a felsorolásból.
A Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulóján Cegléd is ott lesz a visszaemlékezők sorában. Terveink szerint ősszel néhány érdekes előadással idézzük majd fel Dózsa György emlékét.
