Különleges ex libris sorozaton dolgozik Nagy László Lázár. A képzőművész a magyar Nobel-díjasokról készít rézkarcokat, olyan illusztrációkkal, amely kapcsolódik a kitüntetettek munkásságához.
– Kertész Imre író például a Sorstalanság című könyvéért, tehát a holokauszt témájának feldolgozásáért kapta a díjat, ezért szerepel ez a képen. – tájékoztatott minket Cegléd díszpolgára. – Gábor Dénes képén a hologram, Szentgyörgyi Albertén pedig a C-vitamin szerepel szimbólumként vagy konkrét tárggyal.
– Milyen egyéb munkákkal foglalkozik mostanában?
– Készítettem egy portrésorozatot híres tudósok, művészek, írók, festők témájából a finomabb, részletgazdagabb rézkarcban és a markánsabb fametszetben is. Ezt is szeretném folytatni, de most határidős megbízásaim vannak Olaszországból, Litvániából. Utóbbiban egy forradalmár és államférfinak kívánnak emléket állítani, Olaszországban pedig ötszáz éve 1515-ben hunyt el a Manutius nevű velencei nyomdász és kiadó, aki forradalmasította a könyvnyomtatást. Ő a kurzív (dőlt) betű és valamennyi újabb antikva betűtípus megteremtője. Hatása különösen abban érhető tetten, hogy előtte hatalmas fóliánsokat nyomtattak, amelyeket nem olvasni, de még szállítani is nehézkes volt, az új betűtípussal viszont csinos könyvecskék készültek. E jeles nyomdász munkásságáról emlékezik meg most készülő munkám.
(Ex libris (latin) „könyveiből”. A könyv tulajdonosának jelzésére szolgáló, a kötéstábla belső felületére ragasztott, különböző eljárással készített kisgrafika. Tartalmazza a tulajdonos nevét, általában az „ex libris” kifejezést, a tulajdonos címerét, jelmondatát, vagy kifejezi valamilyen tulajdonságát, jellemzőjét. Ma már műfaji megjelölés is, kiállítások, gyűjtemények tárgya.)
