Több mint 20 éve találtam egy értékes dokumentumot az akkori Kertészeti Egyetem tanszéki gyűjteményében. Sokáig üveges vitrinben ki is állították. Majd amikor érdemben hozzákezdhettem volna a vizsgálatához, nyoma veszett. Kerestem a Gyümölcstermő növények Tanszékének vezetőjénél is, de mindhiába. Majd egyszer csak megcsörrent a telefon, Osváth Zsolt levéltáros barátom jelezte, bekerült az érdekes anyag az Egyetem Levéltárába.
De nem is lenne érdekes sem Cegléd, sem a Ceglédi Panoráma számára, ha nem a város piacával foglalkozott volna. S a remek és igen tömör, már-már túlzsúfolt kördiagram Nyujtó Ferenc II. éves kertészeti tanintézeti hallgató munkája volt! Az ábra 1937-1942 közötti időszakban vizsgálta a ceglédi piac gyümölcsforgalmát. Mivel a részleteket elég nehéz kiolvasni, ezúton a jobb tájékoztatás érdekében kiemeljük a fontosabb adatokat. A termelési és piaci adatgyűjtéssel Nyujtó Ferenc meg tudta határozni az összes gyümölcs mennyiséget és kivitelét, a jobb áttekintés érdekében, táblázatba foglaltuk.
Év Össztermés, q % Kivitel, q
1937 23.030 100 –
1938 26.820 100 11.869
1939 67.399 100 44.420
1940 15.611 100 5.360
1941 9.760 100 5.360
1942 39.205 100 27.239
A kördiagram jobb és bal oldalán az egyes gyümölcsfajokat különféle festékszínek jelölik. Lényegében a II. világháború előtt termesztett gyümölcsfajok mindegyikét jelöli a diagram, a grafikai munka nehézségét az adja, 6 év körcikkeiben a fajok részesedését (%-ban) helyesen kellett bemutatni, hogy a diagram valóban informatív lehessen. A következő fajok alkották az ábra bázisát: cseresznye, meggy, (sárga)barack, őszibarack, körte, alma, nyári alma, kék szilva, ringló, csemegeszőlő, borszőlő, dió, görögdinnye, sárgadinnye, szamóca, ribizli és köszméte.
A Kertészeti Tanintézet, majd a Főiskola, – később Gödöllő részeként vagy önállóan -dokumentációs gyűjteményeit mindig nagyon óvták a könyvtárosai, levéltárosai. Ennek is köszönhető az értékes dokumentum megmaradása. Érdekességként említhető, hogy az iratanyag oly réginek tűnt és oly sok más feladata miatt a szerzőnél is teljesen feledésbe merült, majd a ’80-as években a hányatott sorsú anyag felbukkanása meglepetésként hatott Nyujtó Ferenc számára is.
Az irat A4 méretű rajzlapon jelent meg, a papír jó minősége miatt a vízfesték nem hólyagosította fel. Cegléd néhai díszpolgára még ezzel a tanulmányi feladatával is szépen példázta, mennyire kötődött szülővárosához. Pedig az adatgyűjtései idején már gyakoriak voltak az angolszász berepülések a város fölé, mindennek dacára, a szorgos városi nép megpróbált változatlan szolgalommal dolgozni. A háborús évek gazdasági problémái kevésbé érződnek az adatokból, sokkal inkább az időjárás szeszélyei, így válik érthetővé, miként lett 1939 a legjobb, s 1941 a leggyengébb termésű esztendő a piaci adatok tükrében.
ESDÉ
- kép Cegléd gyümölcsforgalma a II. világháború előtt (grafika: Nyujtó Ferenc, 1943)
