2.1 C
Cegléd
2024. november 12. kedd
spot_img

Selyemképek a Galériában

Csurák Erzsébet selyemképein a város és az ember elválaszthatatlanul összetartozik, összefonódik, szó szerint egységes dekoratív szövetté áll össze. Milyen ez a város? Néhol úgy tűnik, modern nagyváros, de sokkal gyakrabban inkább egy gazdag történelemmel rendelkező kisváros, melynek épületei magukon viselik  a különböző építészeti stílusok jegyeit, templomtornyai, ablakai, ritmikusan ismétlődő, de nem a végletekig leegyszerűsített geometrikus formaként jelennek meg, mintegy stabil keretet adnak a benne lévő embereknek. Erről a városról óhatatlanul eszünkbe jut Győr városa. Milyenek a selyemképekről ránk tekintő emberi arcok? Olykor bohókásak, olykor szomorúak, de mindenképpen állandóságot sugallnak. Nem részletesen kidolgozott portrék, melyek egy-egy konkrét személyt ábrázolnak. Olyanok, mintha egy színpadról tekintenének ránk, mintha mindegyikük egy-egy lélekállapotot, vagy egy-egy szerepet képviselne.
A tárlaton kiállított alkotások álom- vagy meseszerű világa, ugyanakkor a rendkívüli gazdag színvilágnak, a hajlékony vonalvezetésnek és a ritmikusan ismétlődő geometrikus formáknak köszönhető dekorativitása a századforduló festészetét, a szimbolizmust, az expresszionizmust és elsősorban a szecessziót, valamint az art deco-t idézi. Gulácsy Lajos merengő, álomszerű arcai, Rippl-Rónai József derűs színei, állandóságot sugárzó kisvárosi enteriőrjei, Vaszary János hajlékony vonalai, és a méltatlanul elfeledett Batthyány Gyula manierizmust időző, a ’20-as évek színházi világát, kisvárosi miliőjét bemutató színgazdag, zsúfolt kompozíciói egyaránt felrémlenek az itt látható alkotások nyomán.
A selyem több ezer éves múltra visszatekintő, ősi, nemes és értékes anyag, mely a távoli múlt homályába vesző eredete és készítésének különleges módja miatt mind a mai napig kissé titokzatos számunkra. Mivel rendkívül nagy a nedvszívó ereje, és felülete különlegesen sima és ragyogó, megfestése sajátos technikákat igényel. A legegyszerűbb és legismertebb ilyen eljárás az ún. só-technika. Festhetünk selyemre emellett akvarelltechnikával, és a színeket egymástól elválasztó, kontúrokat alkalmazó módszerrel, az. ún. gutta-technikával, melyet a művésznő különösen kedvel. Ezeket az eljárásokat nem könnyű elsajátítani. Csurák Erzsébet selyemre festett nagyméretű képei azonban azt igazolják, hogy a művésznő a lehető legnagyobb mértékben és legmagasabb szinten képes használni és kihasználni a nagy önfegyelmet és gyors, magabiztos „kezet” igénylő technikát, és a különféle eljárások keverésében rejlő lehetőségeket is. Számára nem korlátot, hanem az önkifejezés szabadságát jelenti a selyemfestés. Egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott, találkozása a selyemmel egyfajta kozmikus találkozás volt. A ceglédi közönségnek most lehetősége nyílik arra, hogy a Kossuth Művelődési Központ kiállítótermében saját szemével is meggyőződjön erről.

Képek: cegledikultura.hu

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

U15 kötöttfogású csapat bajnokság

Vasárnap rendezték az U15-ös korosztály kötöttfogású csapat bajnokságát Szigetváron....

Magyar Bajnokság Cegléden

Sűrű programmal indult az ősz a fitkides lányok számára....

Továbbra sincs alpolgármestere a városnak

A hétfő délelőtti testületi ülésen a város alpolgármesterének megválasztása...

Tények, amiket nem tudtál a szívedről

A szív az emberi test egyik legfontosabb szerve, amely...

Bűvöld el vendégeidet, a rendezvényekre válassz prémium hidegtálakat!

  A legfinomabb, minőségi összetevőket tartalmazó prémium hidegtálak változatosan készíthetők...