22.5 C
Cegléd
2024. június 16. vasárnap
spot_img

Szentek a szőtteseken

Ezután a művésznő maga mutatta be a népes közönségnek a tárlatot. Elmondta, hogy a 2007-es Szent Erzsébet évben a Magyar Posta felkérésére készítette el Szent Erzsébetet ábrázoló munkáját, és ekkor kezdett el komolyan foglalkozni az Árpád-házi szentek életével. Minden egyes munkáját alapos felkészülés előzi meg, korabeli források és történelmi munkák olvasásával igyekszik minél jobban megismerni az ábrázolt személy életét. A jelenlévők élvezettel hallgatták a művésznő Szent Istvánt, Szent Imre herceget, Szent Erzsébetet, Szent Lászlót és a többi Árpád-házi szentet felidéző történeteit, melyek a szőttesek képi világát is érthetőbbé tették számunkra. Közismert, például, hogy Szent Erzsébet gyakran segített a szegényeken. Egy alkalommal, amikor kenyeret vitt a rászorulóknak, az uralkodó kérdőre vonta őt, és megkérdezte, mi van a kötényében. Bár hideg tél volt, ő azt válaszolta, rózsa, és valóban, így is lett. Szekeres Erzsébet e híres történettel kapcsolatban elmondta, hogy a művészi ábrázolásokon régebben nem a ma ismert rózsát, hanem a csipkerózsát jelenítették meg, amelynek szirmai köré egy kör írható, és így a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma.
A falakon nemcsak a sokak által ismert királyokat, hercegeket és hercegnőket, hanem a köztudatban kevéssé jelen lévő szenteket és boldogokat is láthatunk; így például Szent Dávidot, Skócia királyát vagy Boldog Jolánt és Szent Kingát, Lengyelország védőszentjét. A dicső elődök sorát pedig Árpád fejedelem képe nyitja meg, teljes joggal, hiszen őt ugyan szentté nem avatták, e népes és neves szent család mégiscsak tőle származik.
Szekeres Erzsébet alkotásaiban a szentek személyiségének leglényegibb vonásait kívánja megragadni, ezért a képeket a mondanivaló leegyszerűsített, sűrített formában történő megfogalmazása, a lényegre törő kompozíció jellemzi. A művésznő tudatosan követi a tradíciót, ezért a szentek ábrázolásánál a megszokott ikonográfiai elemeket, attribútumokat szerepelteti. Textilképei mégis egészen mások, mint a szenteket ábrázó freskók vagy olajképek. A szőttesek sajátos faktúrája, a harmonikus, visszafogott színhasználat földöntúli hatást kelt. Képeit szemlélve olyan érzésünk támad, mintha a szentek a mennyből tekintenének le ránk.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

274 milliót ad a kormány a kórház vizesblokkjaira

A kormány 274,5 millió forint támogatást ad a ceglédi...

Kamerával vadásztak

Többek között Cegléden tartotta akcióját a rendőrség – a...

Életmű díj

Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi fotóséletet: a Magyar Fotóművészek...

Egy ceglédi vagon életútja

Az élet néha érdekes meglepetéseket produkál, olykor olyan helyeken...

Jakab István Csáky Andrásról

Sajtótájékoztatót tartott a Városházán Jakab István, a Ceglédi Roma...