9.4 C
Cegléd
2024. április 17. szerda
spot_img

Meggytitkok virágzás idején

 Híres vásárokat rendeztek a középkortól, majd a hódoltsági korban is, pl. Debrecenben, (Nagy)Kállóban, Kecskeméten, Nagykőrösön. A vásárokon kelendő gyümölcs volt az alma és az aszalt meggy (aszúmeggy) is, s emellett messze földön ismerték a debreceni meggyes bort. Debrecen a török időkben sok meggyet értékesített a vidéket járó, vándor gyümölcsárusok révén. Elterjedt szokás volt a kerti utak és szőlőgarádok beültetése meggyfákkal, főleg a filoxéravész előtti időkben. A fákat lugasszerűen nevelték, erre az akkoriban termesztett „hajlós, csüngős” meggyek különösen alkalmasak voltak.

A kőrösi és a szentesi meggytermesztésre vonatkozó adatok a XVIII. századtól maradtak fenn, erre az időszakra esik a Pándy meggy elterjedése is, amikor a magyar gyümölcstermesztés igazi lendületet kapott. Nagy hírű tudós egyéniségeink (Winterl, Bogsch, Tessedik) munkássága nyomán alakultak pomológiai társaságok. Hársfalvi (1961) a nyíregyházi levéltárban latin nyelvű kimutatásokat talált a Szabolcs megyei gyümölcsfa ültetések adatairól, eszerint Újj-fehértó (Újfehértó), Nagy-Kálló (Nagykálló) és a környező községekben igen jelentős számban ültetettek meggyfát.

A forráskutatások alapján valószínűnek látszik, hogy a nyírségi meggyek változatos fajtakörében keresendő inkább a Pándy meggy őse, semmint a közeli Pánd községben. Viszont a Duna-Tisza közének Vörös meggy fái nagy hírt kaptak a termesztők és a vásárlók körében. Kőrösön, Szentesen és Csongrádon az aszaláson kívül, sajátos termék készült belőle: összefőzték köszmétével, így egy jó állagú lekvárt, dzsemet nyertek. De a Vörös meggyből kiváló minőségű lepénytölteléket is készítettek, nem is szólva a meggyszószról, levesről, vagy éppen a szörpről és a borról. A cigánymeggy viszont már a Délvidék felé mutat rokonságot. Ki ne hallott volna a Maraska vagy a Bosnyák meggyről…

Ma a meggy ismét népszerű gyümölcsünk, bár a gépi betakarítás nem igazán szolgált jó megoldásokkal, főleg homokon (gyökérszakadások miatt). Legalább ekkora gond a monília fertőzés. Alig akad olyan esztendő, hogy ne károsodnának a fák, fele-harmada termés is könnyen elveszik, s az ágszáradással együtt évek kellenek a fertőzés kiheveréséhez. Csak „ízelítőül” néhány további régi fajta: Váltva érő, Latos, Spanyol, Ostheimi és Kései meggy. Cegléd-Nagykőrös térségében a Kőrösi, a Vörös, Cigány és a Pándy meggyet nagyban termesztették, azóta változott a fajtadivat, de a fogyasztói ízlések alig.

  1. kép Szapora meggy fája
  2. kép Amikor a monília nem fertőzhet… (SD fotók)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...