32.1 C
Cegléd
2024. július 19. péntek
spot_img

Harminc éves a színházterem

1927. december 3-án és 4-én volt az avatás. A ceglédi iparosság „nagy napja” két és fél év után következett el. A Ceglédi Hírmondó tudósítója szerint ez az ünnep „Példát mutatott arra is, hogy az igazi hazafias érzésnek nem pompázó szólamokban, nem üres szalmacséplésben, nem kicsinyes és személyes marakodásokban kell megnyilvánulnia, hanem komoly célkitűzésben, áldozatkészségben, önzetlen munkában, maradandó alkotásokban.”

Ötven év múlva be kellett záratni, életveszélyessé vált – 1977 júniusában. A felújítási viták kereszttüzében (újat?, könyvtárat is?, a szárnyat is?, 30 millió?, 150 millió?) két és fél év telt el, majd a PTTV tervei alapján (Nyíri István vezetésével) 1979 decemberében megkezdődött a felújítás – bontással. Aztán bekövetkezett a nagy nap, a főfalak építésének hatvanadik évfordulójára elkészült – ugyanazon főfalakkal – a felújítás, ismét avatás volt, immár 30 évvel ezelőtt. Baranyi Ferenc is köszöntötte az új színházlátogatókat „Üzenet Ceglédre c. írásával, Patkós Irma előadásában hangzott el. „Engem a zene, az irodalom varázsfuvallata Cegléden legyintett meg először – írta. Bármennyire mezítlábas volt ez a vidék, bármennyire is volt századokon át csak koldusa a szépségnek az itteni nép: én itt találkoztam először indulatokat nemesítő muzsikával, képzeletet kigyújtó költeményekkel, töprengésre késztető mozifilmekkel és – nem utolsó sorban – a szépre és igazra fogékony tisztességgel…Most már adjuk meg magunkat a művészetnek…Fogyasszuk egészséggel, amit mindig kínálni fog, hízzék tőle lelkünk, méghozzá lefelé: mélységeiben gyarapodjon.” – Aztán felcsendültek A régi nyár c. zenés játék dallamai és Törőcsik Mari, Rátóti Zoltán, Kaló Flórián, Kocsis Judit és más művészek ragadták magukkal a színházra éhes közönséget.

Úgy látszik igaza volt Baranyi Ferencnek harminc évvel ezelőtt: „Történelmi nap hát ez a mai: a most megnyíló színházterem végre olyan svédasztala lesz a Szépnek, amely méltó ennek a becsületes városnak kulturális étvágyához.”

Valóban mutatós lett. „Elegáns előcsarnokok, lépcsőházak, ízléses nézőtér, a színházterem technikailag mindent tud. Reflektorok arzenálját lehet vezérelni a keverőpulttól. A hangosító berendezések hasonló színvonalúak. A színpad mérete és felszerelése ugyancsak megfelel a kor követelményeinek.”4 Kilencven évesek az alapok!

Epilógus

Megpendítem a húrt néha, de rossz az akusztika, a rezonancia, visszhang nincs. Nemcsak a tihanyiecho, az alföldi por sem rezdül, nem visszhangzik. Elnyeli a hangot, a betűt. Ő írta, akiért ismét szót emelek: „Az alföldi por hamar belepi az emlékeket.” (Kárpáti Aurél) Három régi esztendő c. regényét (1918) így dedikálta múzeumunknak: „Szülővárosomnak, Ceglédnek – a fészeknek, amely melengetett, s megtanított magyarnak lenni.”Sokszor elképzeltem az új feliratot: Kárpáti Aurél Színházterem. – Milyen most az akusztika?

A Kossuth-díjas színházi- és irodalomkritikus, író, költő (Gungl Aurél) Cegléden született. Itt járt elemibe és polgáriba, majd Esztergomban elvégezte az Érseki Tanítóképzőt. Kétszer kapott Baumgarten díjat (1929, 1936). Először a ceglédi újságokban jelentek meg versei. Számtalan kötete mellett (versek, regények, tanulmányok) Vajda Lászlóval közösen írt Kőműves Kelemen c. drámáját 1917-ben mutatta be a Nemzeti Színház. Még vannak érvek…

És van visszhang…?

  1. Ceglédi Független Hírlap 1888. ápr. 1.
  2. Cegléd és Vidéke 1907. február 24.
  3. A Magyar Ipar Almanachja Bp. 1929. 55.o.
  4. Pest egyei Hírlap 1985. április 1.(Lűr István igazgató mutatta be a színháztermet)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...