6.2 C
Cegléd
2024. április 16. kedd
spot_img

Szerelem tücsöknyelven

Meglehetősen közismert állatok lettek az utóbbi években az év rovarai. Míg 2015-ben a nagy szentjánosbogarat ünnepeltük, addig az internetes szavazatok alapján 2016 a mezei tücsök éve volt a Magyar Természettudományi Múzeum szervezte voksolás alapján. De mit is tudunk a tücskökről azon kívül, hogy mindenki ismeri, s a meséink alapján egyből a hegedűszó, a henyélés jut eszébe, de mégsem akarunk tücsköt, bogarat írni róluk?

A mezei tücsök (Gryllus campestris) számos más néven is szerepel a magyar köznyelvben, így például emlegetik trücsök, prücsök, prütyök, szütyőke néven is, utalva az állat hangjára. A mesék világában hegedülésének tulajdonított hang tudjuk, hogy igazából az állat szárnyain lévő recék összedörzsölése által képződik, melyet a szárny egyféle hangszóró membránként felerősít. Ezt fokozza és egyben irányított hangként továbbítja egy kisebbfajta tölcsér is, melyet a kissé felemelt szárny és az állat potroha alkot. Sőt a hím tücskök által vájt lakólyuk és az előtte lévő többtenyérnyi kitisztított terület is ezt a célt szolgálja.

Leskelődés a lyukból

De miért is ciripelnek a tücskök? – kérdezhetik. Nem azért, amiért a mesebeli társuk egész nyáron hegedül! A tücsök azért hangoskodik, amiért a gím- és dámbika bőg, a fajd dürrög vagy a rigó, cinke és más énekesmadár füttyög. A szex irányítja e tevékenységet is: a tücsköknél csak a hím ad hangot, főleg azért, hogy a nőstényt magához hívja és udvaroljon neki. Vagy ha egy másik hím közelegne, akkor azt tájékoztassa arról, hogy ő bizony a győztes, rátermett legény. Ha egy nőstény jön, a hívó ciripelés átalakul halkabb, lágyabb hangjelzéssé, de ha hím tücsök érkezik, akkor újból felerősödik a zenéje. Ha ez nem elég az elrettentéshez, akkor a hím tücskök megvívnak egymással: előbb csápjaikkal, fejükkel próbálják eltolni a másikat, bizonyítván, ki az erősebb.

De ha ez nem elég, akkor bevetik a rágóikat és harapják is egymást. Az igazi ciripelési szezon tavasz végétől nyár elejéig tart. Ez a szaporodás időszaka: a nőstények egyik hangoskodó hímtől a másikig vándorolnak, többel is párzanak. A hangot – mivel fülük nincs – az első lábakon lévő hártyákkal érzékelik. Tízméteres távolságból pontosan azonosítani tudják a hang forrásának helyét!

A tücskök a sáskák, szöcskék rokonai. Hazánkban 11 tücsökfaj él, legismertebb a gömbölyű fejű mezei tücsök és a veteményest károsító lótücsök, más nevén lótetű. S ahogy az utóbbi, úgy az év rovarává lett mezei tücsök sem képes repülni. Világszerte 5500 tücsökfajt írtak le eddig.

Míg mindenki számára egyértelmű, hogy a sáskák, szöcskék mit esznek, a tücsökről ez nem mondható el. Sok zöld növényi részt és magvakat is fogyaszt, ám azt kevesen tudják, hogy talajban élő kisebb állatokat is elkap, sőt rovarhullákat is megrág – vagyis növényi és állati eredetű táplálékon él. Ugyanakkor önmaga is fontos szerepet tölt be a táplálékláncban: kígyók, békák, madarak eledele, de fogyasztják kisebb ragadozók is.

Számunkra természetes, hogy hallunk tücsökszót, de sok nyugat-európai államban nem az. Ott eltűnt a vegyszerezés miatt, így aztán kiemelten veszélyeztetett és ezért védett fajokként tartják nyilván a Benelux államokban, Dániában és Litvániában.

Van olyan térség a világban, ahol a gyérülés oka, hogy fehérjeforrás az emberek számára; állattartás is igényli. Elsősorban Délkelet-Ázsia, de Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika országaiban is elterjedt – más ízeltlábúak mellett – a tücskök fogyasztása. Egyesek az emberiség élelmezésének problémáit is az entomofágia (a rovarok fogyasztása) szélesebb körű elterjesztésével vélik megoldani. A gödöllői SZIE Egyetemen Mézes Miklós akadémikus munkatársaival folytat ilyen kutatásokat…

Két és félezer éves hagyománya van a tücsöktartásnak és a tücsökviadalnak Kínában. Cirpelése miatt kedvenc háziállatként tartották-tartják, s a hímek verekedését kihasználó viadalokon komoly fogadások során vagyonok is elúszhatnak. A sok tragédia miatt voltak olyan időszakok, amikor betiltották e tevékenységet, de a kulturális forradalmat is túlélve máig élő hagyomány a kínai nagyvárosokban. Nem lehet nem megemlékezni a zseniális polihisztor, Herman Ottó írásairól, amelyekben a mező zenéjével foglalkozott. Újabban jelentkezett jövevény a hazai faunában az énekes kabóca, amely kőrisfákon él és muzsikál.

ESDÉ
(Fotó: anp.hu; artagora.hu. A kép illusztráció.)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...

15 éves a Nia játékbolt

Idén 15 éves a Nia játékbolt Cegléden, ahol csaknem...