0.6 C
Cegléd
2025. február 14. péntek
spot_img

Szerelem tücsöknyelven

Meglehetősen közismert állatok lettek az utóbbi években az év rovarai. Míg 2015-ben a nagy szentjánosbogarat ünnepeltük, addig az internetes szavazatok alapján 2016 a mezei tücsök éve volt a Magyar Természettudományi Múzeum szervezte voksolás alapján. De mit is tudunk a tücskökről azon kívül, hogy mindenki ismeri, s a meséink alapján egyből a hegedűszó, a henyélés jut eszébe, de mégsem akarunk tücsköt, bogarat írni róluk?

A mezei tücsök (Gryllus campestris) számos más néven is szerepel a magyar köznyelvben, így például emlegetik trücsök, prücsök, prütyök, szütyőke néven is, utalva az állat hangjára. A mesék világában hegedülésének tulajdonított hang tudjuk, hogy igazából az állat szárnyain lévő recék összedörzsölése által képződik, melyet a szárny egyféle hangszóró membránként felerősít. Ezt fokozza és egyben irányított hangként továbbítja egy kisebbfajta tölcsér is, melyet a kissé felemelt szárny és az állat potroha alkot. Sőt a hím tücskök által vájt lakólyuk és az előtte lévő többtenyérnyi kitisztított terület is ezt a célt szolgálja.

Leskelődés a lyukból

De miért is ciripelnek a tücskök? – kérdezhetik. Nem azért, amiért a mesebeli társuk egész nyáron hegedül! A tücsök azért hangoskodik, amiért a gím- és dámbika bőg, a fajd dürrög vagy a rigó, cinke és más énekesmadár füttyög. A szex irányítja e tevékenységet is: a tücsköknél csak a hím ad hangot, főleg azért, hogy a nőstényt magához hívja és udvaroljon neki. Vagy ha egy másik hím közelegne, akkor azt tájékoztassa arról, hogy ő bizony a győztes, rátermett legény. Ha egy nőstény jön, a hívó ciripelés átalakul halkabb, lágyabb hangjelzéssé, de ha hím tücsök érkezik, akkor újból felerősödik a zenéje. Ha ez nem elég az elrettentéshez, akkor a hím tücskök megvívnak egymással: előbb csápjaikkal, fejükkel próbálják eltolni a másikat, bizonyítván, ki az erősebb.

De ha ez nem elég, akkor bevetik a rágóikat és harapják is egymást. Az igazi ciripelési szezon tavasz végétől nyár elejéig tart. Ez a szaporodás időszaka: a nőstények egyik hangoskodó hímtől a másikig vándorolnak, többel is párzanak. A hangot – mivel fülük nincs – az első lábakon lévő hártyákkal érzékelik. Tízméteres távolságból pontosan azonosítani tudják a hang forrásának helyét!

A tücskök a sáskák, szöcskék rokonai. Hazánkban 11 tücsökfaj él, legismertebb a gömbölyű fejű mezei tücsök és a veteményest károsító lótücsök, más nevén lótetű. S ahogy az utóbbi, úgy az év rovarává lett mezei tücsök sem képes repülni. Világszerte 5500 tücsökfajt írtak le eddig.

Míg mindenki számára egyértelmű, hogy a sáskák, szöcskék mit esznek, a tücsökről ez nem mondható el. Sok zöld növényi részt és magvakat is fogyaszt, ám azt kevesen tudják, hogy talajban élő kisebb állatokat is elkap, sőt rovarhullákat is megrág – vagyis növényi és állati eredetű táplálékon él. Ugyanakkor önmaga is fontos szerepet tölt be a táplálékláncban: kígyók, békák, madarak eledele, de fogyasztják kisebb ragadozók is.

Számunkra természetes, hogy hallunk tücsökszót, de sok nyugat-európai államban nem az. Ott eltűnt a vegyszerezés miatt, így aztán kiemelten veszélyeztetett és ezért védett fajokként tartják nyilván a Benelux államokban, Dániában és Litvániában.

Van olyan térség a világban, ahol a gyérülés oka, hogy fehérjeforrás az emberek számára; állattartás is igényli. Elsősorban Délkelet-Ázsia, de Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika országaiban is elterjedt – más ízeltlábúak mellett – a tücskök fogyasztása. Egyesek az emberiség élelmezésének problémáit is az entomofágia (a rovarok fogyasztása) szélesebb körű elterjesztésével vélik megoldani. A gödöllői SZIE Egyetemen Mézes Miklós akadémikus munkatársaival folytat ilyen kutatásokat…

Két és félezer éves hagyománya van a tücsöktartásnak és a tücsökviadalnak Kínában. Cirpelése miatt kedvenc háziállatként tartották-tartják, s a hímek verekedését kihasználó viadalokon komoly fogadások során vagyonok is elúszhatnak. A sok tragédia miatt voltak olyan időszakok, amikor betiltották e tevékenységet, de a kulturális forradalmat is túlélve máig élő hagyomány a kínai nagyvárosokban. Nem lehet nem megemlékezni a zseniális polihisztor, Herman Ottó írásairól, amelyekben a mező zenéjével foglalkozott. Újabban jelentkezett jövevény a hazai faunában az énekes kabóca, amely kőrisfákon él és muzsikál.

ESDÉ
(Fotó: anp.hu; artagora.hu. A kép illusztráció.)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...