0.6 C
Cegléd
2025. február 14. péntek
spot_img

Gerje-vidék, mint fakultatív tantárgy?

Szórványosan ugyan érkeztek hozzám megkeresések, hogy jó lenne túrák keretében ismerkedni a Gerje mente világával. Fájó viszont, hogy mindig valami „objektív kifogás” miatt elmaradtak az igazán sikeres gerjei túrák. Többnyire e sorok írója s barátja, Szabó Sándor neves természetfotós magányos vándorok módjára járják a gátat, kergetve a kóbor kutyákat, és találkozva néhány csodálkozó bringással. Pedig volt alkalom Ceglédnek, amikor a moziüzem nagylelkűen bemutatóra adott alkalmat, de hatalmi szóval szétszervezték az iskolákat…

A patak pilisi forrástava (fotók: Szabó S.)

Az égiek bizonyosan egyet értettek velünk, mégis az iskolák nem jöhettek el a forrástól a torkolatig, a Gerjét bemutató programra. Jó lenne, ha a hazaszeretet nem szólam lenne, hanem tartalmas ismerethalmaz. Megállva az Ugyeri hídnál azután kezdetét venné a kérdésözön: hol ered a Gerje, hány km hosszú, milyen települések találhatók a partja mentén és hol-hová torkollik a vize? De rossz pedagógiai módszert lehet követni azzal, hogy letorkolljuk a gyerekeket, pedig ők nem tehetnek róla. Hány ceglédi iskola (általános és középiskola) táblahirdetőjén, könyvtára falán található meg Pest megye 1: 150.000-s térképe, amelyről leolvasva sok mindenre, pontos választ lehetne kapni…

Pilis nagyközség mindent megtett a Gerje népszerűsítéséért. A település címere, az evangélikus templom mögötti tórendszer példás rendje, a forrástavi jellegét adja a pataknak. Ugyanis a Monori nyeregnél található vízválasztótól északra a Gyáli-patak, délre a Gerje-Perje rendszer gyűjti össze a felszíni vizeket. Ennek teljes hossza 60,5 km, amit nem is kell egyetlen nap végigjárni, mikor maradna idő és alkalom a szemlélődésre? Akár egy félnapos kirándulás is kitelhet a pilisi látványosságokból, gyönyörködve a tavak és szigeteik szépségében, az égerláp reliktumban, amely vagy 8-10 ezer éve a Gerje dajkája.

Természetesen meg kell állni a „Völgyek városában”, Albertirsán is, ahol szinte a dunántúli dombvidékre érkezünk. Itt az Alföld kapujában (Kárpáti Aurél) mód van meglepő dolgokat látni a természet titkaiból. Mintegy 50 m-es szintkülönbséget érdemes gyalogosan legyűrni, mert a Dolina, Kisasszony, Hársas és Berek mind más-más természeti értékkel rendelkezik, mint Alberti és Irsa is – neves embereivel, nemzetes uraival, Tessedik Sámuellel vagy Politzer Ádámmal együtt. A legújabb természeti szenzáció, hogy Albertirsa és Ceglédbercel határlegelőjén a déli földikutya élőhelyét sikerült meglelni!

Gerje átfolyása a 4-es útnál fehér zászpás maradvánnyal, majd a tarka sáfránnyal, tavaszi hériccsel és erdei nünükével jelzi a régmúlt természetet (tölgyes erdők), Cserőnek a neve is utal e régi erdő létezésére, majd a Gerje lapályában a kornis tárnics és tőzeghalmok pedig a lápi világot idézik. Ott a szlovák, itt a német tájház viszont a betelepítéseknek is emléket állítanak, fogyatkozó hagyományokkal, bár Ceglédbercel címerében hagyományőrző maradt: a birsalmába szúrt rozmaringág.

Pókbangó a Csíkos-szélen

Innen már csak rövid séta, s következik a Gát-tó környéke, ami a tölgyeserdő végét is jelölte (Nyujtó Ferenc itt még gyöngyvirágot szedett nagymamájával!), az országos hírnévre szert tett Csíkos-szél (és nem Csikós-szél!). A túlparton van a Pókbangó utca, a névadó orchidea-faj mára márványba kövülten is megmarad! A patak vízpartján a nád, a gyékény, a sásliliom, a vízitorma, virágkáka és sok más érdekes növényfaj látható. A békalencse, amely alatt a réti csíkhalak még ma is rejtőzködnek, néhány kis csuka, naphal, másutt tőkés récék, vagy éppen riadtan felröppenő sármányok idézik a régi Gerjét.

A városban Újároknak ismerik sokan a Gerjét, mert ma már ennek is volt mederszabá-lyozása, a figyelem homlokterébe legutóbb 1963-ban került, amikor a Gerjén árvíz vonult le. Törtelen a katasztrófális télvége kevesebb kárt tett, mert a nagy legelő, helyet adott a víznek. Közeledve a Gerje mentén a Tiszához, szaporodnak a kora történeti emlékek, már Törtel neve is Árpád egyik hirtelenharagú alvezérét rejti; a nagy réten nyaranta kb. 40-50 madárfaj látogató és fészkelő példányai fordulnak elő. Rideg Sándor „bakterháza” pedig a magyar irodalom klasszikus alkotásában a kisvasutat tette halhatatlanná. Kőröstetétlen meg ma okkal templomáról nevezetes, de a közeli Sári-gyepen a ’60-as években még túzok párok fészkeltek. Elkoptatott kunhalma tetején millenniumi oszlop áll, árvalányhajas foltja rég eltűnt.

Réti csíkhal közelről (fotó: Surányi D.)

Jászkarajenő hosszú főútja nem is takargatja, hogy erre futott a legendás és felelőtlenül felszámolt keskenynyomtávú vasút. Római katolikus temploma és plébániája nem feledtetheti, hogy itt 1919. május 4-én tombolt a vörös terror. Kósa József plébánost és káplánját, a csongrádi Hornyik Károlyt hideg kegyetlenséggel lelőtte Dobál Imre, egy vörös folyamőr, aki megkapta később a méltó büntetését, a vértanúk boldoggá avatására várnak most a hívek. Szép hagyomány, ahogy a betelepült jászok a templombúcsút ünneplik népviseletben. A település temetője pedig mintegy száz magyar katona nyughelye, akik a tiszai hídfőnél haltak hősi halált.

Szinte már minden árokvizet is összegyűjtve a nagy Gerje-Perje egyre sietősebben éri el Tószeget, ahol az ártéri új mederben találja meg a legmagyarabb folyónkat, a fenséges Tiszát. A torkolat környéke még sok titkot rejt, a parti fecskéknek miért van itt az őszi gyülekező helye, a csukák miért úsznak be a Gerje vízében nagy számban Tetétlenig. Tószegnek van még egy másik nevezetessége is, a bronzkori nagy telep, amit a 2000. évi nagy tiszai árvíz nagyrészt elmosott. Érdekes módon akkor ezzel a régészeti tragédiával nem dicsekedett a kormánypárti sajtó, pedig az olyan kiemelkedő bronzkori település volt, mint ma New York.

Megőrizni és megtartani értékeinket csak úgy lehetséges, ha ismerjük is azokat. A hazaszeretet lakóhelyre szűkítve is csak iskolai oktatási keretek között lehetséges. Van helye: hogy legyen hová kirándulnunk és hazatérni…

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...