20.9 C
Cegléd
2024. április 15. hétfő
spot_img

Hová temették a ceglédi szovjet fogolytábor halottait?

A helikopter leszálló betonozásakor információm szerint találtak csontvázakat. A Zakar domb területén egy szemtanú gyermekkorában társaival játékból gödröket ásott, és holttesteket talált.

A páncélos laktanyában meghaltakat a laktanya és a vasút közötti területen földelték el tömegsírokba. Itt mélyszántáskor emberi csontokat fordított ki az eke. Egy emlékező szerint az ő gyermekkorában a kiserdőnek a Szőkehalom közelében lévő részében magyar katonák gyakorlatozás közben lövészárkokat ástak, és ott is találtak csontvázakat. Mások is említik, hogy a törteli kisvasút kocsijain szállítottak hullákat az erdőbe, ahová fáért jártak, és ott temették el őket. Erdőben a gyökerek miatt nehezebb tömegsírt ásni, kérdés, hogy valóban az erdőben temették el a halottak egy részét, vagy talán inkább az erdő mellett… A nyolcvanas években a Dózsa laktanyában a sportpálya építése közben csontvázakra bukkantak. A holttesteket helyükön hagyták, és most is a pálya betonja alatt vannak. Egy szemtanú arról emlékezik meg, hogy gyermekkorában látta, amint az Unghváry kúria mellett nagy tömegsírokat ástak, ő háromra emlékszik, és oda is temettek hadifoglyokat. Úgy tudja, hogy a nyolcvanas években a Dózsa laktanya alakuló terének nagyobbítása során a földmunkák során csontvázakat találtak. A laktanyában szolgáló egykori katonatisztek közül senki nem tud erről, viszont emlékeznek a sportpálya építésekor talált csontokra. Valószínűleg a sportpálya építését téveszti össze ez a tanú az alakuló térrel. Ő nem látta, hogy csontvázakat találtak, hallomásból tudja. 

Egyes emlékezések szerint a Törteli út jobb oldalán, a páncélos laktanyához tartozó egykori lőtér környékén is temettek foglyokat. Más emlékező szerint a Törteli út baloldalára is hordtak halottakat, felületesen földelték el őket. Teljesen valószínűtlen emlékezések is előfordulnak: pl. a Törteli út árkába tettek volna halottakat, és a Budai útról hordtak volna homokot rájuk. (Az első nagyobb eső kimosta volna őket, egyébként is miért a Budai útról hordtak volna homokot, amikor helyben is bőven volt?) Egy állítás szerint a negyvenes évek végén exhumálták a halottakat, és vasúton Kazincbarcikára szállították őket, ahol kazánban elégették a holttesteket. Ezen állítás képtelensége nyilvánvaló. Mi értelme lett volna egy elhallgatott, titkosként kezelt ügyet megbolygatni? Mi értelme lett volna nagy munkával és költséggel exhumálni a holttesteket? Ki engedte volna meg, hogy a bomlásban lévő, tífuszos holttesteket keresztülszállítsák az országon – el lehet képzelni a szállítmányok bűzét – járvány veszélyét felidézve? Egyébként is volt Kazincbarcikán olyan kazán, ahol százszámra égethettek el holttesteket?

Nem maradt fenn dokumentum a fogolytábor halottairól. Számuk, nevük sem ismert, temetésük helyét is jórészt homály fedi. Létezett egy névsor a Városi Tanács iratai között a fogolytábor halottairól, de ez már nem található meg. A halottak számát illetően becslésekre kell hagyatkoznunk, a tömegsírok helyét pedig csak az egykori szemtanúk ismerhetik, illetve véletlenül bukkanhatunk rá talajmunkák során.

Jójárt György

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!                                 Az alábbiakban tájékoztatjuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről: A...

Cegléd pártján – A Ceglédért Független Egyesület jelöltjei

A június 9-ei önkormányzati választáshoz közeledve a Ceglédért Független...

A Fidesz-KDNP bemutatta a képviselőjelöltjeit

A FIDESZ ceglédi szervezete is bejelentette a június 9-ei...

15 éves a Nia játékbolt

Idén 15 éves a Nia játékbolt Cegléden, ahol csaknem...

Válogatottságért küzdöttek

Hétvégén rendezték az U17-es korosztály második válogató versenyét. Szombaton...