A prédikátor életútja számos lexikonból ismert. Szegeden született 1505-ben. Lippán és Gyulán tanult, aztán tanítóskodott. Járt a bécsi, a krakkói egyetemre, majd Wittenbergben szerzett teológiai doktori oklevelet 1543-ban. A latin mellett görögül, héberül is megtanult, a lengyeleknél zenei tanulmányokat is végzett. Hazatérve Csanádon tanított, de nyílt reformátori munkássága miatt menekülnie kellett Fráter György elől. Így került a török hódoltsági területen lévő Ceglédre. Egyes adatok szerint rektorként is működött. „Szegedi megszerette a várost és az idevaló Orsolyát, akivel a gótikus, támpilléres [katolikus] templom főoltára előtt esküdött örök hűséget. Néhány évvel később a templom freskóit bemeszelték, szobrait és festett képeit lerombolták a protestáns felekezetre tért hívek.” (Hidvégi) Két és fél év után, 1548-ban hagyta el a gyülekezetet, s életében ismét zaklatott évek következtek. Temesvár, Mezőtúr, Békés tanításának helyszínei. 1554-ben Sztárai Mihály baranyai püspök (a ceglédi református vegyeskar névadója) szentelte lelkésszé, később ő lett a baranyai püspök. 1558-tól a Somogy megyei Kálmáncsán két helyőrség katonáinak lelki gondozását is ellátta. A török ezt nem nézte jó szemmel. Pécsett és Szolnokon szenvedett török fogságban, a szolnoki várban a ceglédiek is meglátogatták étellel, itallal, és segítettek a váltságdíj összegyűjtésében. Kiszabadulva nemsokára Ráckevén találjuk (1563). Itt volt lelkész és a Duna-melléki Egyházkerület püspöke. Itt élt haláláig (1572. május 2.), itt temették el az egykori ceglédi rektort, a reformáció nagyhatású prédikátorát, a kitűnő szónokot. A lexikon 4) hosszan sorolja külföldön megjelent műveit (Genf, Bázel, London, Zürich) Legismertebb egyházi éneke: Jövel Szentlélek Isten. Cegléden a református nagytemplom előcsarnokában l979. óta Borsos Miklós reliefje [dombormű] hirdeti Szegedi Kis István emlékét.
A templom 1753-ban a Helytartótanács döntésével került vissza a katolikusokhoz. A már rozoga iskola helyett 1778-ban építettek újat (a 20. sz. elején ezt is elbontották), a régi templom helyett 1822-25 között készült el az új. A reformátusok 1754-ben hozták tető alá imaházukat, majd harangtoronnyal templommá bővítették. Ez égett le 1834-es tűzvészben. Az új templom alapkövét egy év múlva helyezték el, a terveket Hild József készítette.- De ez már egy új fejezet kezdete.
Jegyzetek: 1) Borovszky Samu (szerk.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Bp. 1990. DOVIN (Reprint)
2) S. Szabó József A ceglédi református egyház lelkipásztorai. Cegléd, 1931.
3) Hidvégi Lajos: Becses egyetemi tankönyveket írt – Ceglédi Hírlap, 1975. szept. 20.
4) Görföl Tibor-Kránitz Mihály Teológusok lexikona. Osiris Bp. 2002.
Foto: Szegedi Kis István arcképe a Borovszy kötetben
